Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

KATONAI HAGYOMÁNYŐRZÉS A 21. SZÁZADBAN - VERES GÁBOR: A katonai hagyományőrzés és a turizmus - A hagyományápolás és az idegenforgalom kapcsolata az egri vár példáján

sokáig foglalkoztatta a hagyományőrzőket és igen nagy tetszést aratott a látogatók körében. Sőt, visszatekintve nyugodtan kijelenthetjük, hogy ők adták elő az ez évi fesztivál legemlékezetesebb előadását. Ha a fegyverbemutató az előadások kezdetét, első fázisát jelentette, a Durandal produkciója a másik oldalon jelentheti a „végletet”. Itt ugyanis már inkább történelmi színjátékról beszélhetünk. Fegyverbemutatóról szó sincs, a ruházat és a fegyverzet, a történelmi kellékekkel együtt a színdarab szerves részét képezi, de hangsúlyt a történet kapott. A történet viszont gesztusokra, hanglejtésre, mozgásra, szimbólumokra épült, a nézők az előadás sodrásában „észre sem vették”, hogy a szereplők csehül beszélnek.

A magyarországi haditorna, mint az a korábbiakból kitűnik, más úton jár. Ezzel együtt a Durandal sikere kapcsán sokan fogalmaztak meg a maguk számára konklúziót a hagyományőrzők közül. Nem lehet fő cél, hogy eljussunk a színjátszásig a magyar katonai hagyományőrzésben, hiszen ez egy külön szakma. Annak azonban, aki a közönség elé áll valamilyen produkcióval vállalnia kell a megmérettetést a koreografált, rendezett darabokkal szemben, melyhez hozzá van szokva a turisták jelentős része. A haditorna csoportok természetesen maguk dönthetik el, hogy az előadás sikere érdekében, milyen szinten alkalmaznak dramaturgiai elemeket. A tapasztalat azonban az, hogy színesebbek ma az előadások, forgatókönyvek készülnek, gyakran szerepelnek zenészek, táncosok, amatőr, sőt néha profi színészek is a bemutatókban.

A katonai hagyományőrzés és a turizmus kapcsolatának vizsgálatakor a történeti hűség és a mai megjelenés szempontjai alapvetők. Az iménti példa is jól mutatta, hogy a katonai hagyományőrzést sem „öncélú hobbiként” gyakorolják. Fontos az is, hogy a többi embernek, a „kívülállóknak” is bemutassák, esetleg valamilyen hatást gyakoroljanak rájuk, vagy üzenetet juttassanak el a számukra. A 100%-os hitelességet, ma már nehéz elérni. Ha ismerjük is a korabeli ruházatot, fegyverzetet, nem ismeijük pontosan több fegyver használatának módját, mozdulatait és a történelmi környezetet sem mindig tudjuk rekonstruálni. Az egri várban 2002-ben vetődött fel a történelmi őrségváltás gondolata. Létrehozását turisztikai források tették lehetővé. A lehető leghitelesebb megvalósításához hadtörténészek tanácsát kértük ki. Az egri vár katonai hagyományai a püspökség alapításáig, Szent István koráig nyúlnak vissza, amelyek a tatárjárás után megépült kővárban a 16. századi végvári harcokban teljesedtek ki. A várkapukat váltott őrség felügyelte, figyelte az ellenség hadmozdulatait. A várőrséget magyar és német katonák látták el. A várvédők korabeli ruházatát és fegyverzetét ismertük, így lehetséges volt ennek rekonst172