Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

KATONAI HAGYOMÁNYŐRZÉS A 21. SZÁZADBAN - VERES GÁBOR: A katonai hagyományőrzés és a turizmus - A hagyományápolás és az idegenforgalom kapcsolata az egri vár példáján

rukciója. Európa több városában (Prága, Athén, London) kiemelkedő turistalátványosság az őrségváltás, melyet Magyarországon - a tradíciókra építve - eddig még sehol nem mutattak be huzamosabb ideig.

Az őrség a vármúzeum három helyszínén állt először 2003. június 14. - augusztus 31-ig, minden hétvégén, 10-16 óra között. Két fő a Hősök terme előtt, Dobó István síremléke és a várvédelemben elesett hősök szarkofágjánál tisztelegve. Két fő a Setét-kapunál, másik két fő a Varkoch-kapunál. Az őrség számára korabeli sátrat készíttettünk, amelyet korhű bútorzattal (asztal, székek) rendeztünk be. Az asztalokon fakupák, kockajáték, malomjáték, így a látogatók a pihenő katonák életébe is bepillantást nyerhettek. Az őrség étkezését hagyományos evőeszközökkel szintén a sátorban oldottuk meg.

Az őrségváltás az alábbi koreográfia szerint zajlik: A sátor mellett sorakoznak fel őrségváltás előtt a korabeli viseletbe öltözött katonák, a tiszt ellenőrizi a felszerelésüket (mustra), majd dobszó kíséretében, a felvezető tiszttel az ágyúdombra vonulnak, ahol a 11 és a 15 órai váltást ágyúlövés jelzi. Ezt követően körüljárják az őrhelyeket, ahol kettesével átveszik a szolgálatot. A szolgálatellátáshoz 14 fő közlegény (6-6 fő őr, 1 felvezető és 1 fő dobos) szükséges. Ennek megfelelően 14 és 2 tartalék ruházatot készíttettünk (dolmány, süveg, ing nadrág, öv, csizma), fegyverzettel (lándzsa, tiszti szablya és buzogány, rákfarkas sisak) és kiegészítőkkel (övék, tiszti kacagány, dob, szíj) együtt. Az ágyúk elsütéséhez pirotechnikust alkalmaztunk. Az őrségváltás 2003-óta fontos eleme az egri vár turisztikai kínálatának, ugyanakkor a katonai hagyományőrzők folyamatos jelenlétét biztosítja a nyári főszezonban, akiket így évente 120-150 ezer ember lát a vár történelmi környezetében.

Az egri vár történelmi hagyományai leginkább az 1552-es ostrom kapcsán ismertek a diákok előtt. Az Egri csillagok kötelező olvasmány irodalomból, a végvári harcok kora pedig külön tananyag történelemből. A múltban gyökerező hagyományokra építve igyekszünk , jó katonákat nevelni”, a katonai hagyományok, a tárgyi és az építészeti örökség különleges világát a múzeumpedagógia korszerű módszereivel megismertetni a fiatalokkal.

A vármúzeum látogatottsága - beleértve a diákok számát is - országos összehasonlításban kiemelkedő. A statisztikák élmezőnyében szerepelt az intézmény az elmúlt évtizedben, ezen belül 1998-2004 között a leglátogatottabb múzeum volt Magyarországon.

173