Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

KATONAI HAGYOMÁNYŐRZÉS A 21. SZÁZADBAN - KOPÓCS JÁNOS: Az 1317-es debreceni csata kutatásával kapcsolatos eredmények felhasználása a helyi hagyományőrző csoportok tevékenységében

A történetírásban a 19. században foglalkoztak először a debreceni csatával, javarészt az okleveles források ide vonatkozó adatait közölve vázolták fel a csata menetét. Pór Antal Csák Máté életéről szóló írásában2, illetve Bunyitai Vince 1888-ban megjelent Borsa Kopasz életrajzában3, valamint Komáromy Andrásnak az 1891-es Turulban a Debreceni családról megjelent írásában.4 A legfrissebb és legalaposabb feldolgozás ebben a témában Engel Pál 1988-ban megjelent írása,5 mely a tízkötetes Magyarország története sorozat vegyesházi királyokhoz tervezett és mindmáig el nem készült kötetének előtanulmánya volt.

Engel cikke tökéletesen feldolgozza az ide vonatkozó okleveles anyagot, és ezek alapján rekonstruálja az 1316-17-es hadjáratot, illetve a debreceni csata előzményeit, de magát a csatát nem. Kristó Gyulának az Anjou-kor háborúival foglalkozó összefoglaló munkájában is csak rövid említés esik a debreceni csatáról főként a legismertebb források alapján.6

Ezt a hiányt kiséreltem meg pótolni akkor, amikor hosszas anyaggyűjtés után elhatároztam, hogy katonai szempontból megpróbálom rekonstruálni a csata menetét, amire eddig még senki sem vállalkozott.

Fontos eredménynek tekintem, hogy katonai szemszögből közelítettem a kérdéshez és így próbáltam meg meghatározni pl. a csata helyét, mely mindmáig nem ismert, mert az írásos anyag nem jelöli meg pontosan. Ezután a rendelkezésemre álló források adatait rendszerezve igyekeztem felvázolni mely előzmények vezettek a csatához.

Először is megpróbáltam a seregek létszámarányát megbecsülni, mert ezt eddig senki nem tette meg, de én nagyon fontosnak tartottam a csata eseményeinek és végső jelentősségének szempontjából. Ezzel kapcsolatosan megközelítő adatok sem álltak rendelkezésemre, így az okleveles anyag egyes utalásaiból igyekeztem legalább az arányokat megbecsülni. A szemben álló seregek összetételének megállapítása is fontos kérdés volt, amire szintén az okleveles anyagban szereplő nevek alapján próbáltam következtetni.

Végezetül a nyert adtok alapján modelleztem a csata menetét a seregek felvonulásától egészen a harcok végéig, valamint a csata tapasztalatai alap2 Legújabb kiadása Pór Antal: Csák Máté; Történelmi életrajzok - Arcanum Digitéka CD- ROM; Arcanum Digitéka Kiadó, 2004.

3 Bunyitai Vince: Kopasz nádor életrajza; Századok, 1888, 15-32.

4 Komáromy András: Dósa nádor és a Debreceniek I-II-III közlemény; in: Turul 1891/1-2.

5 Engel Pál: Az ország újraegyesítése I. Károly idején; in: Századok 1988/1. 89-145.

6 Kristó Gyula: Az Anjou-kor háborúi. Bp., 1988.

161