Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)
KATONAI HAGYOMÁNYŐRZÉS A 21. SZÁZADBAN - KOPÓCS JÁNOS: Az 1317-es debreceni csata kutatásával kapcsolatos eredmények felhasználása a helyi hagyományőrző csoportok tevékenységében
ján katonai szemszögből az 1317-es erdélyi hadjáratra vonatkozóan is tettem néhány megállapítást, melynek vezetője szintén Debreceni Dósa volt és amely lezárta a harcokat a keleti országrészben. Mivel a cikkem megírását nem utolsósorban az a - haditomász szemszögből érthető — vágyam is motiválta, hogy egyszer majd talán sikerül a hagyományőrző csoportok segítségével megeleveníteni ezt a nemcsak a város, de az egész ország történetének szempontjából nagyon fontos eseményt, az írásomat véleményezésre átadtam az általam erre leginkább predesztinált Debreceni Dósa Gyalogos Bandériumnak, akik miután elolvasták megkértek rá, hogy hagy használják fel annak egyes elemeit az előadásukhoz. Én örömmel belegyeztem, mert így kutatásom eredményei - még ha részlegesen is - szélesebb körben ismertté válhattak, hiszen a hagyományőrzők műsorait általában nagy érdeklődés kiséri mindenhol. Ezen túlmenően számos érdekes kérdés vetődött fel, miközben a csata történetét kutattam, ami általában a középkori magyar hadtörténet szinte minden csatájával kapcsolatban általános érvénnyel fogalmazódhat meg. Az egyik ilyen kérdés a hadseregszervezés kérdése. Hogyan, milyen csapatokból épült fel egy királyi sereg a 13—14. század fordulóján, illetve hogyan és milyen elemekből állhatott össze egy tartományúri sereg a 14. század elején? Milyen fegyverzetüek és felszereltségűek lehettek ezek a csapatok? Itt kell utalnom Borosy András 1962-ben megjelent cikkére a magyar lovasságról7, illetve az erre reagáló B. Szabó János 2001-es írására a 11-14. századi magyar hadviselésről,8 melyek ezen korszak hadseregeinek felépítését és felszerelését részletesen taglalják, valamint Veszprémy László „Páncél és páncélosok említései a krónikákban és oklevelekben” című nagyon részletes és értékes cikkére, mely szintén a magyar középkori harcos páncélzatának, ruházatának kérdésével foglalkozik.9 A felsorolt cikkek mind alapműnek számítanak a középkori magyar hadviselést tanulmányozók számára, de mindezek ellenére úgy vélem a rendelkezésünkre álló korabeli adatok igen szegényes és sokszor nem egyértelmű 7 Borosy András: A XI-X1V. századi magyar lovasságról; Hadtörténelmi Közlemények 1962/2. 119-174. 8 B. Szabó János: Gondolatok a Xl-XIV századi magyar hadviselésről; Hadtörténelmi Közlemények 2001/1. 75-102. 9 Veszprémy László: Páncél és páncélosok említései a krónikákban és az oklevelekben; Hadtörténelmi Közlemények 1995/4. 3-12. 162
