Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

KATONAI HAGYOMÁNYŐRZÉS A 21. SZÁZADBAN - PÁVAY TIBOR: Lovagi kultúra, lovagi kéziratok

christi30, Krisztus katonája eszménye. Az egyházi lovagrendek, a keresztes hadjáratok kialakítója. De a gyengék és elesettek védelme, a nagylelkűség szintén innen levezethető. Clairvaux-i Bemát templomosoknak szánt irata e szemlélet örök klasszikusa. A második szál a militáns lovas-harcos hagyo­mány. Prototípusai a középkorból31 visszatekintve (mint már említettük, té­vesen) fényes páncélú lovagoknak tudott frank nehézlovasok. A kardforga­tás, bátorság, harckészség s védelmi eszme e terület örököse. És természete­sen összeköttetésben van az első szállal, hiszen a 732-es, Martell Károly ál­tal vezetett Poitiers-i (avagy tourse-i) csata egyben muzulmánok elleni hit­védő harc is volt.32 A harmadik szál, mely szívemnek legkedvesebb s talán legelterjedtebb, ugyanakkor véleményem szerint lényegében legkevésbé is­mert s megértett, az udvari szerelem eszménye, az okszitán trubadúrok fel­tétlen nő tisztelete, a fin’amor, a domna-választás szokása. Maga a szerelem mint éltető, vitális esszencia eszménye. De tágabb értelemben e szálhoz köt­hető a teljes udvari kultúra, sőt maga az udvariasság eszménye is! Természe­tesen ez az irodalmi szál is szervesen kötődik az előzőekhez. Hiszen pl. a ko­rai lovagi irodalom alapját képező verses chanson de geste-V. éppen a frank lovagok tetteit teszik toposzukká. Illetve az egyház az amor spirituális ke­resztény és a fin ’amor udvari-lovagi eszményét is igyekszik egymásból ma­gyarázni, noha ezen autonóm udvari-lovagi világi líra botránykő-jellegét ez­zel nem sikerül oldania. (Enyhe szarkazmussal mondhatnánk, hogy majd a francia király támogatásával folytatott albigensek elleni keresztes hadjárat vet majd véget az egyház ilyen jellegű problémáinak.) 30 A ’miles christi’ eszmény kialakulásának középkori teológiai és bölcseleti hátterét itt nem ismertetjük. Számunkra a keresztes hadjáratok II. Orbán pápa általi meghirdetése és Clairvaux-i Bemát hamarosan említésre kerülő alapműve elégséges tájékozódási pont. Részletesebb elemzés külön tanulmányt igényelne, beleértve az új, egyházi lovagavatási szimbolika és a különféle tiltások és kidolgozott eszmék áttekintését is. 31 Vagyis a középkori szemlélet látta így őket. 32 Ld. ehhez tőlem az A.U.L.E. honlapján közzétett ’Francikus Mitikus Lovagrendek’ c. írást, ill. a ’Petymeg-dal’ művelődéstörténeti jegyzeteit. 134

Next

/
Thumbnails
Contents