Petercsák Tivadar - Berecz Mátyás (szerk.): Tudomány és hagyományőrzés - Studia Agriensia 26. (Eger, 2008)

KATONAI HAGYOMÁNYŐRZÉS A 21. SZÁZADBAN - PÁVAY TIBOR: Lovagi kultúra, lovagi kéziratok

Az idézet Ramon Lull eredetileg katalán nyelven íródott, ’Libre de l’Orde de Cavalleria’ (vagyis magyarul szó szerint: Az lovagi rend könyve) című munkájából való, saját fordításban.3

Nos, e konferencián úgy hiszem hasonlóképp vagyunk mi itt, a hagyományt ápolók (...s kik annak mondják magukat...), ill. a történelmet kutató szakemberek összezárva - ha tetszik egymásra találva, végre közös ’gyepre’ telepedve. A hagyományt ápolók (jó esetben) tanulni szeretnének és a történelmi, kulturális hagyományt valóban hitelesen és több kutatói perspektívából megismerni - mintegy jogos beavatást nyerni. A kutatók pedig minél szélesebb körben tovább adni tudásuk legjavát. Persze a két szféra között gyümölcsöző kapcsolat, találkozás és együttműködés eddig is volt, de legtöbbször csak véletlenszerűen, ahogy e történetben is.4 A két réteg időnként átfedésbe is kerülhet, mint pld. az A.U.L.E. (lovagi hagyományápoló közösség és középkorkutató műhely is egyben5) vagy épp a Diósgyőri Aranysarkantyús

3 A mű egy 15. századi, több mint félezer éves eredeti középangol pédányára (Ramon Lull: The Book of the Ordre of Chyvalry or Knyghthode; ford, és kiadta William Caxton, 1484) a londoni British Library-tól kutatói, kiadói és fordítói engedélyt szerezve, az még 2008 folyamán megjelenik fordításomban. Részleteket ld.: http://www.aule.hu/kiad_Lull.htm . A katalán textus kevésbé ismert és hivatkozott.

4 Rosszabb s gyakoribb esetben a szakbarbárság amatőr álkutatói rossz útra vezették s vezetik a jóhiszemű, lelkes de pallérozatlan úm. „kvázi hagyományőrzőt”. Mert észre kell vennünk: bizony többségében szabadidős aktusnak tekintik a ma haditomászai (s emiatt pontos rájuk e terminus használata) tevékenységük, s fel sem merül bennük, miként is lehetne a hagyományt őrizni, ápolni (ez az az elnevezés amit sokan csak magukra aggatnak), ha nem is ismerik azt. Sokan tudásuk népszerű áltudományos elméletekből, hamis de népszerű „nagymagyar” történelmi elbeszélésekből merítik. Ez pedig talán még veszélyesebb mint a szimpla nem-tudás.

5 Az A.U.L.E. (ld. www.aule.hu ) egy kicsiny de lelkes, teljesen nonprofit alapon működő, kultúrápoló (és nem haditomász) céllal létrejött, történelmi és kulturális hitelességre törekvő udvari-lovagi hagyományápoló közösség. (Mely tagjai számára széles körű kulturális képzést és tevékenységet biztosít a fizikai edzéseken jóval túlmutatóan; ill. a - szintén forrásközpontú - gyakorlásokat s a bemutatók tartását is elsősorban kultúrápoló céllal, a történelmi hitelességre törekedve végzi.) Ezzel együtt az A.U.L.E. a haditomászatot is elismeri mint autonóm tevékenységet, ám ez ügyben is igyekszik a hitelesség, forrásközeliség és szakmaiság kritériumait választhatóvá s elérhetővé tenni, ill. érvényre juttatni. Ars poeticánk szerint a jelmezes szórakoztató haditorna, a profitalapú szórakoztató haditorna, az élő szerepjáték és a középkori harcművészet (meg még sok más egyéb tevékenység) mind megfér a lovagi hagyományápolás mellett, sőt alkalomadtán igen gyümölcsözően együtt is működhet. Érdemesnek tartjuk azonban és törekszünk rá, hogy e szavakat pontosan és hitelesen használjuk, a kitűzött célok és a tényleges tevékenységek ismeretében, hiszen ezek összekeverése és összemosása nemcsak téves, de véleményünk szerint nagyon káros is.

124