Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Függelék - A magyar királyság üvegipari létesítményeinek adattára a XII. századtól 1920-ig
a cseh Mühling Union Rt. vette meg a részvényeit. 1920 után is töretlen a fejlődése, 1945 után úgyszintén fennmaradt napjainkig. A ST Glass Öblösüveggyártó és Forgalmazó Rt. néven 2006-ban is 650 emberrel termelő üzem 2005. áprilisa óta felszámolás alatt áll. Magyar Hírlap 2006. 04. 27. 10. - Történetére lásd: JENEI Károly 1967.; SZVIRCSEK Ferenc 1991. 67-86. 258 1869-től termelt Szilárdy Ödön üveghutája, amelynek működése 1888-ig követhető, ekkor leégett, s valószínű nem épült újjá.-Történetére lásd: SZVIRCSEK Ferenc 1989. 160-161. 259 1872-ben egy társasági szerződéssel alakult meg a Jeszenszky Sámuel, Jeszenszky Danó és Bóth Ernő részvételével egy üveggyártó cég, amely 1873-ban termelt, s a termékét még az 1873. évi bécsi világkiállításon is bemutatta. A kőszéntüzelésű huta 1877-re tönkrement, maradványai Salgótarjánban, a Széchenyi út. 42. sz. ház 1970-es évekbeli építkezései során kerültek elő. - Történetére lásd: SZVIRCSEK Ferenc 1989. 161-167. 260 1815-től vannak adatok a kassai püspökség sematizmusaiban az officina vitraria létezésére. 1820-ban közönséges és köszörült öblös- és ablaküveget készítettek. 1856-ban a gyár 2 kemencével és 12 tégellyel rendelkezett. SÁGHELYI Lajos 1938. 291. 1863-ban gr. Erdődy György tulajdonaként még működött. TÓTH Sándor 1912. III. 494. A település neve a XIX. századi forrásokban Sarbova, Sarbovó néven fordul elő. 261 Az üvegedényekre az arany- és ezüstválasztó intézet számára volt szükség. 1478-ban működik a Scheyd und Prenn Gaden, 1523-ban Habsburg Mária királyné arany-ezüst kém- lészi állomást létesít. BOROVSZKY Samu Én. 93-194.; 174-175. A választóházat Mária királyné átadja egyezmény szerint 1549-ben I. Ferdinándnak. PÉCH Antal 1884. I. 143. Az üveghutáról 1568-tól tudunk, amikor Schmelzer Sebestyén aranyválasztó készíti az üveget. PÉCH Antal 1884.1. 259-261. E szerint a választóház kiegészítő műhelye volt az üvegolvasztó, s ez lehetett a korábbi idők gyakorlata is. 262 1865-ben a Selmecbányái üvegolvasztót az ország legolcsóbb üveghutái közt tartják számon. KŐNEK Sándor 1865. 317. 263 1784—85-ben a helytartótanácsi jelentés szerint Mayer Éva tulajdona az üzem, amely 9 alkalmazottal termelt, s fahiányról panaszkodott ez a horvátországi üveggyártó fabrika. MÉREI Gyula 1943. 103-104. A forrásokban Szeona, Szevna néven is említik a települést. 264 1782-ben a megszűnt mikóújfalui üveghuta helyett létesült itt üzem. ORBÁN Balázs 1869. III. 59. 1805-ben már jelentős exportja volt Havasalföldre. MAKKAI László-SZÁSZ Zoltán 1986. II. 1052. Az üveggyártásnál biztos piacot jelentett az ásványvíz palackozás, 1869-ben 18000 schock üveget állítottak elő. ORBÁN Balázs 1869. III. 59. 1903-1908 közt a gyár leállt, s átépítették. 1908 elejétől 1914-ig kizárólag ásványvíz palackot gyártott. A forrásokban szerepel bükkszádi huta néven is. - Történetére lásd: BUNTA Magda- KATONA Imre 1983. 71-72.; 113-114.; IMREH István 1956. 155-156.; KATONA Imre 1980. 237. Megszűnésére: CSEREY Zoltán 1994. 73-75. 265 Az üveggyár 1815 előtt létesült, ahová 1816-1817-ben a Dubnicáról (Máriatölgyes) az ottani megszűnt üveghutából telepítettek át ide szlovák üvegeseket, telket adtak házépítésre és a telepesek szerződésük szerint ölfavágást, fuvarozást végeztek a hutánál. 1856-ban a gyár 1 kemencével és 6 tégellyel termelt. TELKES Simon 1895. 9. A gyártáshoz szükséges hamuzsírt Csamóházán és Erdődámoson lévő hamuzsírházak adták. Az üzemet, az egymást váltó bérlők vezették. 1895 végén a gyár leégett. Burgenlandi Tartományi Levéltár, Kismarton. Batthyány család köpcsényi levéltára. Élesdi uradalom iratai. Megszűnt 294
