Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Függelék - A magyar királyság üvegipari létesítményeinek adattára a XII. századtól 1920-ig
1900 előtt, mert nem szerepel sem az 1900-as, sem pedig az 1910-es népszámlálási összeírásokban. A forrásokban Sólyomkő, Pestes, Pestes-Sólyomkő néven említik. 266 1774-ben a Bárány megyei Újbányáról érkezett Prexl Jakab, vagy más néven Jakob Brexel a Festetics grófok birtokán, Hárságyon épített egy üveghutát. LANG Adám 2004. 34. Az 1781-ben készült megyei jelentés szerint tekintélyes mennyiségű üvegárut értékesítettek Magyarországon, Horvátországban és Szlavóniában. Gr. Festetics Lajos fabrikája cseh üvegesekkel dolgoztatott, 1784-86 között 11, 16, ill. 17 munkása volt, utolsó adat 1791-ből van a létezésére. MÉREI Gyula 1943. 103-104.; HECKENAST Gusztáv 1991. 98.; NÉMETH Györgyi 1989. 29.; FUTÓ Mihály 1944. 101-102. Az egykori huta emlékét őrzi a hatáme- vek közt az Övegbányai dűlő helynév. - Történetére lásd: LANG Adám 2004. 33-34. 267 1790-ben, a város határában üveghuta működött a NÉMETH István 1984. 557. kereskedelmi és iparkamarai jelentések szerint. 1981-ben helyszíni kutatás során a városban a Szent György út 14. sz. alatt újkori üveggyártó műhelyhez tartozó kőedények és cserépfazekak, s bennük olvadt üvegolvadék került elő. Iparrégészeti lelőhelykataszter Ü0025. 268 1766-ban az üveghutát betelepített cseh üvegesek hozták létre. FUTÓ Mihály 1944. 101. 1784-85-ös jelentés szerint üvegeit Itáliába és a Földközi-tenger országaiba szállították. MÉREI Gyula 1943. 103. 1786-ban 56 munkással dolgozott az üzem. ECKHART Ferenc 1958. 135. 1805-ben még fennállt a gyár. SÁGHELYI Lajos 1938. 228. A forrásokban Ponte Sussiza, Sussica, Sosice néven szerepel. 269 1707 előtt keletkezett, s habán üvegesek dolgoztak benne. Létezésére egyetlen adatunk van. 1707. január 8-án II. Rákóczi Ferenc írt levele alapján, amely szerint a Munkácson létesítendő üveghuta felállításához az üvegfúvókat Stomfáról családostul, szerszámostul áttelepítette. THALY Kálmán 1882. 559.; VERES László 1991. 59. 270 1784-ben felvett első katonai térképfelvétel szerint a település határában Glas Hütte működött. (Collectio XL, Sectio 31.); N. IPOLY Márta 1982. 74.; LEHMANN Antal 1969. 96. 1812-ben készült osztrák katonatiszti jelentés szerint létezett. T. MÉREY Klára 1999. 29. A földrajzi nevek közt a falu határában lévő Glashütte őrzi az egykori huta emlékét. PESTI János 1982. I: 204. 271 1784-85-ben a helytartótanácsi jelentés szerint 5 külföldi segéd mellett a többi munkás belföldi volt a gr. Forgách Miklós tulajdonában lévő hutánál. MÉREI Gyula 1943. 103.1782-85. között készült Pfarr-Topographie adatai szerint 152 lakosa volt. - KOVÁCS Béla 2003. 28. 1820-ban a Károlyi család kezén lévő hutában zöldes színű ablak- és öblösüveg készült. SÁGHELYI Lajos 1938. 228. 1842-1843-ban a Perger testvérek üzemeként részt vett az első iparmű-kiállításon, 1843-ban a 2. iparmű-kiállításon arany érdempénz kitüntetést kaptak a vállalat termékei. 1856-ban a gyár 1 kemencével és 7 tégellyel a közepes nagyságú üzemek közé tartozott. TELKES Simon 1895. 6-7., 10. 1863-ban működő üzeméről írtak. ZOMBO- RY Gusztáv 1863. 98. A forrásokban Szólánc, Szlánc, Slanetz néven is előfordul az üzem. 272 A Batthyány család tulajdonában a XVI. században már létezhetett üveghuta. SÁGHELYI Lajos 1938. 107. 273 Az üvegcsűrt 1688-ban a Batthyány család, az abban évben megszűnt borostyánkői üzem helyett alapította. PRICKLER, Harald 1973. 185. 1697-1698-ban említik a létezését a források a Batthyány-féle üvegcsűmek, amelynek üzeme tartósnak bizonyult. ÉRI István, 1966. 168. 1786-ban is üzemelt Glashütten néven. KORABINSKY, Johann Matthias 1786. 202. 1812-ben egy osztrák katonatiszti leírás említi. T. MÉREY Klára 1999. 29. 1828-ban 295
