Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Függelék - A magyar királyság üvegipari létesítményeinek adattára a XII. századtól 1920-ig
178 A gyár működését 1820-ban kezdte. TELKES Simon 1895. 2. 1828-ban 39 lakosa volt a telepnek. NAGY, Ludovicus 1828.1. 216. 1852-ben felújíttatta az üveggyárat Kuhinka István Károly. Kezdetben a Kuhinka család, később a Kossuch cég tulajdonát képezte ez a telep 1921-ig. A gyárban egyszerű és finom öblös-, préseltüvegtől kezdve mindent gyártottak, amit csiszolással, véséssel, festéssel díszítettek. A gyárnak hatalmas kereskedelmi lerakatai voltak Budapesten és Bécsben, a termékei versenyképesek voltak a cseh üveggyárakkal is. 1920 után Csehszlovákiába került, s további fejlesztésekkel napjainkban is fennáll. - Történetére lásd: SZVIRCSEK Ferenc 1982. 87-89.; 1999. 22. 179 1772-ben kezdett termelni, az üvegcsűrt Mikó József emeltette. BUNTA Magda-KATO- NA Imre 1983. 70. 1792-ben szerepel a helytartótanácsi jelentésben. K. KARLOVSZKY Endre 1896. a. 50. 1806-ban is megtalálható Lipszky János térképén, HERNER János 1987. 29., s még 1847-ben is fennáll. RAFFELSPERGER, Franz 1847. IV. 535. 1858-ban szüntette meg a termelést. - Történetére lásd: BUNTA Magda—KATONA Imre 1983. 70—72. 180 1872-ben alapították a gyárat, ahol közönséges zöld- és színtelen öblösüveget és táblaüveget készítettek. MAJLÁTH Béla 1877. 103. Az, akkor egy kemencével, 26 munkással termelő üzem Reich Karola és Reich Rudolf tulajdona volt. TELKES Simon, 1895. 76. A termelését 1884-ben beszüntette. NÉMETH István 1984. 587. 181 Az Illésházy család tulajdonában lévő Dubnicán, a turócdivéki uradalomban a XVIII. század végén létesülhetett üveghuta. Működéséről, az 1809 1810-ből és 1814-ből fennmaradt számlák tanúskodnak. 1814 után a dubnicai huta munkásait áttelepítették a család Sólyomkőn (Bihar) felállított üvegcsűrjébe, ahol szerződés szerint telket kaptak házépítésre és bizonyos szántóföldet élelmezésre. Mindezek fejében ölfát szállítottak a hutához és hamuzsírt égettek. Burgenlandi Tartományi Levéltár, Kismarton. Batthyány család köpcsé- nyi levéltár. Élesdi uradalom iratai. Az itt készült szép üvegek még a dubnicai kastélyban láthatóak voltak a XX. század elején. DIVALD Kornél 1925. 203. 182 1595-ben a jászói apátság urbáriuma szerint az üveghutáért 50 írt-ot fizettek évente. 1619- ben már, mint elhagyott műhely szerepel. TAKATS Sándor 1907. 632. A műhelyt eredetileg lengyel telepesek alapították. VERES László 1989. b. 62. 183 1790-ben működött az üvegcsűr. NÉMETH István 1984. 557. Az egykori műhely a Huta nevű külterületen állt. Helységnévtár 1913. 906. 184 1880-as években a kisebb hazai üveggyárak egyike volt. FUTÓ Mihály 1944. 439. 1884- ben 40 munkással dolgozott. NÉMETH István 1984. 587. 185 1826-ban még csak hamuzsírt főztek Polenán. LEHOCZKY Tivadar 1881. II. 418. 1837- ben FÉNYES Elek 1837. III. 378. működőként említi az üveghutát. 1851-ben még létezett, a szatmári egyházi sematizmus szerint, ahol az officina vitraria-ban 24 katolikust vettek számba. A forrásokban: Polena, Tót-Polena, Polenahuta néven fordul elő. 186 1771-1774 közt Miklósváron termelt egy üvegolvasztó műhely. SZATHMÁRY László 1929. 485. Megtalálható Lipszky János 1806-os térképén. HERNER János 1987. 28. 187 A telepítményt 1700-ban népesítette be a Mikó család. 1738-ban már 120 magyar forint taksát jövedelmez és az urak számára szükséges üveget. IMREH István 1956. 155-156. Az üveghuta Sep- sibükszád és Mikóújfalu közti erdő borította Zsombortetőn, az ún. Száraz-patak mentén épült, s a hutaalapítóról, gr. Mikó család vezetéknevéről kapta nevét. A műhelyben német és cseh üveges mesterek mellett helybeliek dolgoztak. Miután felemésztette a környékbeli erdőket, 1782-ben Mikó Miklós áttelepíttette az üvegcsűrt Sepsibükszádra. BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 71. 285
