Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Függelék - A magyar királyság üvegipari létesítményeinek adattára a XII. századtól 1920-ig
188 A XIX. században Misztótfaluban nevezetes urasági metszőintézet üzemelt, amely a Károlyi uradalomhoz tartozott. FÉNYES Elek 1837. III. 106.;FÉNYES Elek 1851. II. 127. Misztótfaluban a Károlyiak uradalmi központjában állt az üvegköszörülő malom és köszörűsök lakóháza. fTAKÁCS Béla-VERES László 2002. 118. Itt főként a közeli Szelestye- hután készült üvegeket csiszolták, metszették és gravírozták. 189 1678-ban Pálffy Miklós felesége, Harrach Mária Eleonóra grófnő, Georg Bauer üveghutás mesterrel állíttatott üvegcsűrt Modor mellett. VAVRA, Jaroslaw Robert 1955. 173. 190 A munkácsi uradalomban, a XVII. században már termelt üveghuta. Lásd: LEHOCZKY Tivadar 1881. III. 569., Viszont Munkácson 1707-ben egy újabb műhely létesült, mert az év januáijában a stomfai üveghutából finomabb üveghez értő üvegcsináló mestereket telepített át Rákóczi Ferenc. THALY Kálmán 1882. 559. Rákóczi az üvegcsűrhöz habánokat hozatott Munkácsra, akik értettek a színes üvegek készítéséhez és azok zománcfestéséhez. VERES László 1991. 36. A műhely 1711-ben még fennállt. HILDENSTAB György 1910. 118. 191 1663-ból fennmaradt összeírás említi először az officina vitrariat, továbbá 5950 darab ablaküveget. SÁGHELYI Lajos 1938. 111.-1670-ben is működött. A murányi uradalom fab- rikája. MAKSAY Ferenc 1959. 19. - Rákóczi szabadságharca idején, 1707-ben kézi üveggránátokat gyártott. HECKENAST Gusztáv 1959. 1749-ben a vár alatt állt egy üvegkészítő műhely. BÉL Mátyás 1992. 61. 1783-85 közt felvett első katonai térképhez készült katonai leírás két hutát is említ. CSORBA Csaba, 1993. 14-15. 1786-ban is írtak egy üvegcsűr létezéséről. KORABINSKY Johann Matthias 1786. 246. A murányi üveggyártás a XVIII. század végén az erdők ritkulása miatt megszűnt, s a termelés innen a Garam-völ- gyébe tevődött át. BARTHOLOMAEIDES, Ladislau, 1806-1808. 222. A forrásokban Murány, Murányalja néven is szerepel. 192 1806-ban létezett Rátka Fabrica néven, a falutól északra 1,5 km távolságra a Rátka-patak mentén. 1808-ból ismerjük Varsányi János és Szentgyörgyi András bérlők vagy tulajdonosok személyét, akik közül Varsányi 1810-ben elhunyt. MOLNÁR László 1981. a. 77-92. 1812-ben egy osztrák katonatiszti jelentés szerint fennállt és működött. T. MÉREY Klára 1999. 29. 193 1847-ben létezőként említik. KŐVÁRY László 1847. 218.;HOFFMANN, Herbert 1972. 99. 194 1760-1770 közt az egykori Nagybátonyhoz tartozó Tiribes határhelyen a Gyürky Pál birtokos egy borpalackot készítő üvegcsűrt állított, amely néhány évig üzemelt. - Történetére lásd: CSIFFÁRY Gergely 1998. 100-101. 195 1819 előtt keletkezett, az abban az évben működőként említett officina vitraria. MAGDA Pál 1819. 399. 196 1806-ban Gross-Scheuren név alatt megtalálható Lipszky János térképén. HERNER János 1987.41. Feltehetően a XVII., de valószínűbb, hogy XVIII. században működött ez a műhely. 197 A műhelyt 1757-1762 között Pécsújfalusi Péchy István Ferenc, Károlyi Antal gróf birtokigazgatója építtette a család radványi birtokán. - SOÓS István 2005. 45. -1763-ban szerepel a műhely a Károlyiak radványi uradalmának az összeírásában először Huta Radvanien- sis néven. 1781-ben még létezik. 1782-85 közt felvett Pfarr-Topographie szerint a radványi hutának 91 lakosa volt. - KOVÁCS Béla 2003. 30. Az officina a 1800-as évek elején szűnt meg, 1808-ban azt írták róla, befejezte működését. Az idők során nevezték Radványi O- Huta, O-Radványi Huta, Sompataki-Nagy-Hutta, Sompataki Nagyhuta néven is. TAKACS Béla 1966. 67-68. A helybeliek úgy tudják, hogy elődeik Rózsahegy környékéről, mások 286