Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Az üveggyártó helyek keletkezésének gazdaságföldrajzi okai

Hasonlóképpen Budához, a visegrádi és a diósgyőri középkori üveghuták keletkezésénél szerepe volt a királyi udvarnak is. Visegrádon az 1930-as évek óta folyó ásatások során gazdag üveganyag került elő. Időközben feltártak a régészek egy elpusztult üveghutát is a településen. Az üvegleletek vizsgálata, az üveghuta feltárása csak megerősíti a helybeli üvegkészítés tényét. Visegrádon a királyi pénzverde Anjou-kori működését követő újabb pénzverde termelése 1524—1526 közé tehető.269 A helybeli üveghuta működése kapcsolatba hozható a királyi udvar jelenlétével, a nagyszabású királyi vár- és kastélyépítkezésekkel, s végezetül a helybeli pénzverde létezésével.

A diósgyőri várásatások során talált gazdag és változatos üveganyag az üvegcsűr tartósabb működésére utal. Miután Mária királyné 1522-1526 között szinte állandóan itt tartózkodott, nagyon is valószínű, hogy a vár környékén az üveghuta felállítását a királynői udvartatás igényei és az uralkodó huzamosabb jelenléte eredményezte.

A Mátra hegyei közt fekvő Bodonyban emelt üveghuta egy időben az egri püspöki udvar ellátására és a várban folyó építkezésekhez, valamint a vártemplom ablakainak üvegezéséhez szállította termékeit.

A XVI. századi erdélyi üveghuták sorában Barcarozsnyó és Talmács keletkezése a közeli városok ellátásával magyarázható. Különösen a talmácsi olvasztó érdekes, mert ennek létezése bizonnyal kapcsolatban állhatott a Nagyszebenben felállított pénzverde működésével. A szász lakosságú Talmács Nagyszebenhez tartozott, amely 1427-ben lett az erdélyi pénzverő kamara székhelye, amit Aranyosbányáról a török veszély miatt ide helyeztek. A XV. században Habsburg Albert (1437-1439), Hunyadi János kormányzó (1446- 1453), V. László pénzeit 1456-1457-ben készítették, s Mátyás király idején ugyancsak élénk pénzverés folyt. A XV. században 1556-1557 közt, illetve 1557-1594 között folyamatos az aranypénzverése. Majd 1605-1615 és 1662-1672 között egyfolytában működött. A XVIII. században 1702-1709-ig megszűnéséig termelt.270 Az erdélyi üvegcsűrök sorában Váldhid létesítését a közeli szász városok (Segesvár, Medgyes és Erzsébetváros) polgárainak igényei indokolhatták. A nagybányai üveghuta termékeire az ottani pénzverő és a városi polgárság tarthatott igényt. A Felsőárpáson felállított üvegkészítő műhely keletkezése összefügghetett a korai erdélyi pénzverés kezdeteivel, emellett a termékeire szüksége lehetett a porumbáki uradalomnak is.

269 HUSZÁR Lajos 1966-67. 196.

270 HUSZÁR Lajos 1995. 9-24.

93