Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Az üveggyártó helyek keletkezésének gazdaságföldrajzi okai

Az olthévízi üveghuta Erdélyben ugyanúgy, mint a Dunántúlon a cseszneki, tormafalui és a szalónaki officinák is, az uradalmak szükségletére termeltek.

A Diósjenő határában feltárt üveghuták igen hosszú ideig működtek a XIII XV. század során. Mivel magyarázható a fenti üvegolvasztó-telep keletkezése és ilyen hosszú idejű működése? Nem valószínű, hogy a Börzsöny nemesércbányászata indokolta volna tartós létezésüket, mert a XV. századra a bányászattal felhagytak. Nem feltételezhető az sem, hogy a környékbeli várak: a Cseh vár vagy középkori néven Jenő, továbbá Nógrád és Salgó erősségei igényelték volna a nagy mennyiségű ablaküvegeket. E kérdés megválaszolására még visszatérünk A magyarországi üveghuta ásatások eredményei című fejezetben.

A korai üveghuták általában ott létesültek, ahol kedvező természeti és gazdasági adottságok voltak: könnyen biztosítani lehetett a gyártáshoz szükséges nyersanyagot, a készterméket, esetleg helyben felhasználhatták, vagy ezeknek jó piaca volt. Nem véletlen tehát, hogy üveghutákat a nagyobb kolostorok építésénél, a városi fejlődésnél, a városi lét útjára lépett településeken vagy azok közelében lehet fellelni. Ezért a huták topográfiai egybeesése a bányákkal és pénzverőkkel érthető, de csak közvetett oksági összefüggéssel magyarázható. Piaci viszonyoknak tudható be az is, hogy a XVIII. század első felében az üvegcsűrök egy része zömmel a pénzverőket és bányákat látta el üvegtermékekkel.

A XVII. században a hódoltság idején elkezdték az üveget hadiipari céllal is gyártani. Nevezetesen üvegből készítettek gyújtó palackokat, gránátot és üveggolyót. A Magyarországon használt XVII. és XVIII. századbeli zöld üvegből öntött gránátok két méretben készültek, 6,8 és 9,5 cm átmérővel, nyakkal és nyak nélkül. A nyakas kézigránátokat a nyakára kötött kantár segítségével nagyobb távolságra dobhatták.

1611-ben, az ónodi várban üvegből készült gyújtópalackot írnak össze, ugyanitt 1639-ben „szurok tüzes szerszámú öv eg” meglétét említik a források.271 Jelentős mennyiségű üvegből gyártott, különböző átmérőjű, tömör üvegből készült üveggolyókból prizmákban felhalmozott lőszerkészletet láthatunk az Esterházyak fraknói várának mai kiállításán. Más hazai várak in- ventáriumaiban is előfordulnak az üvegből készült tüzérségi muníciók, így az üvegből készült gránátok. Sárvárott 1685-ben kézi üveggránátot írtak össze. A görgényi vár 1692-es és az 1702. évi leltárában egyebek közt 125 üveg ké271 TAKÁTS Sándor 1908. I. 55.

94