Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Bevezetés
rális hold erdőt irtottak ki. Az energiaválság és a gazdaság ott kapcsolódik szervesen össze, hogy a Monarchián belüli iparosodásbeli lemaradásunk okai az energiaválságban rejlenek, mely nem csupán válságot, hanem egyszersmind energia- és ezzel együtt technológiai váltást is eredményez, amely az ipar általános modernizálódását segíti elő. A századfordulótól az első világháború végéig az iparág ellentmondásosan modernizálódik, vagyis a korszerű regeneratív tüzelésű kemencék adják a termelés döntő hányadát. Ugyanakkor a versenyben alulmaradó közvetlen fatüzelésü üveghuták bezárnak. Ez időben az üvegiparunk a Habsburg Monarchia egészén belül a korszerű és olcsóbban termelő gyárakkal szemben alárendelt helyzetbe került, s az ország egyre növekvő mennyiségű üveg behozatalára szorul. Az első világháborút lezáró trianoni béke következtében üvegiparunk négyötöde az utódállamokhoz került, s szinte megsemmisült azzal egyidejűleg, hogy a történelmi Magyarországot a győztes antant hatalmak és a Monarchia utódállamai érdekében feldarabolták. A béke következtében a régi Magyarország egykori területén alakult utódállamok a gazdasági fejlődésükben hatalmas költségeket igénylő kényszerpályára kerültek, mivel a hagyományos piaci és árukapcsolatok megszűntek, s helyette az önálló nemzetgazdasági kereteiknek a kiépítését kellett elvégezni. Viszont ennek következményei nemcsak a térség gazdasági marginalizálódásához vezettek, hanem hatásaiban a harmadik évezred elején is érezhetőek. A Kereskedők, vállalkozók, üveggyárosok c. fejezetből megismerhetők mindazok a legjelentősebb hazai személyek és családtagjaik, akik az üvegiparban a reformkortól tűntek fel, s akik áldozatos tevékenységükkel nemcsak az iparág modernizálódásához járultak hozzá, hanem munkásságuk eredményeként a vagyonos osztály tagjainak a sorába kerültek. Az Élet az üveghuták árnyékában c. fejezetben a szerző, az üzemekben alkalmazott népesség számával s az üveggyártó telepek településfejlesztő hatásával foglalkozik. A különféle iparágak között - a vasipar kivételével - nincs még egy olyan területe az iparnak, ahol az üzemek működése ekkora hatást gyakorolna a települések népességére. A XVII XVIII-XIX. században keletkezett erdei üvegcsűrök mellett, azok megszűnése után, mintegy 100 állandó lakossággal rendelkező új település keletkezett a történelmi Magyarország erdős hegyvidékein. E fejezetben szó esik az üveghuták, s üveggyárak munkáslétszámáról, az üvegipari munkások nemzetiségi összetételéről, a munkások kereseti és megélhetési viszonyairól. A magyarországi üveghuta-ásatások eredményei c. fejezetben bemutatjuk azt a 16 üvegcsűrt, amelyeket a történelmi ország területén eddig régészeti
