Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Bevezetés
módszerrel megkutattak. Közülük 14 üvegipari létesítményt a mai ország területén tártak fel, s kettőt hazánk jelenlegi határain kívül. Az ásatások egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy a különböző korú üvegolvasztó telepek kétségtelen bizonyítékait adták az iparág technikai-technológiai fejlődésének. Ugyanakkor a telepek feltárása olyan új információkkal is szolgált, amelyek a hiányos írásos forrásokból egyáltalán nem, vagy alig deríthetők ki. A kötet záró fejezete A magyar királyság üvegipari létesítményeinek adattára a XII. századtól 1920-ig. Az adattár nem csupán a történelmi Magyarország üvegiparának a számba vétele, hanem egyben a további kutatások alapja is lehet azért, mert topográfíailag tisztázza a legkülönbözőbb forrásokban, eltérő neveken előforduló üveggyártó objektumok földrajzi helyét. A hazai üveggyártás térbeli elhelyezkedését érzékelteti A magyar királyság üvegipari létesítményeinek megyék szerinti mutatója. A könyvben szereplő üvegipari szakkifejezéseket minden esetben dőlt betűkkel írtuk. Ezeket A szakkifejezések magyarázata elnevezés alatt megtalálhatja a Tisztelt Olvasó. A munka tudományos hitelességének ellenőrzését lehetővé teszi a gazdag jegyzetanyagon kívül egy részletes Irodalomjegyzék. A határon túli helynevek jegyzéke tartalmazza az 1920-ban Magyarországtól elcsatolt települések jelenlegi nevét és országonkénti hovatartozását. A Személynévmutató emellett felöleli mindazon személyek névsorát, akik az üvegiparban műhelyalapítók, gyártók, bérlők, tulajdonosok vagy gyárosok voltak. A könyv egyes fejezeteihez tartalmilag kapcsolódik a rajzokból, térképekből, metszetekből és fényképekből válogatott illusztrációs anyag. A külföldi olvasó az angol és a német nyelvű összegzés alapján tud tájékozódni a könyv tartalmáról. Ebben a kötetben a Tisztelt Olvasó a hazai üveggyártás monografikus feldolgozását veheti kézbe. Már korábban is, és e munka készítése során mindvégig éreztem és tapasztaltam Johann Wolfgang Goethe következő gondolatainak ma is érvényes igazságtartalmát: „Lényegében valamennyien kollektív lények vagyunk. Jelentéktelen az, amit a szó szoros értelmében sajátunkénak nevezhetünk. Azoktól kell kölcsön vennünk és tanulnunk, akik előttünk éltek, továbbá, akik kortársaink. A legnagyobb lángelme sem jutna messzire, ha mindent önmagából akarna megalkotni. ” Egy könyv elkészítéséhez a szerzőn kívül nagyon sok ember munkájára van szükség. Tanulmányom megírásában tanácsaival, észrevételeivel, véleményével számos szakember volt a segítségemre. Közülük is megkülönböztetett 9
