Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
A magyar üvegkészítés a XI-XVI. században
az üveghutáról is, mely a választóintézet része volt.149 Miután a királyné eladományozta az üveghutát, ez a tény új helyzetet teremtett, és ezért Ferdi- nánd és Mária 1549. október 11-én pótegyezséget kötött. Eszerint a király átvette évi 2000 forintért a királynétól a Selmecbányái választóházat és annak birtokaira vonatkozó iratokat.150 Az adatokból kikövetkeztethető, hogy a kamara nem sajátította ki a teplicei javakat és elutasította Krabath vételi ajánlatát. Ezért Krabath György azt kérte az uralkodótól, hogy küldje saját embereit az üveghutába, mert ő csak a gazdasággal foglalkozik. Ebben a levélben említette Krabath az uralkodónak, hogy az üvegcsűrben már több mint kétszáz éve választóüveget készítenek a bányavárosoknak,151 1550. május 8-án Oeder Simon selmeci bányapolgár egy nagyobb erdőt vett Lipcsey Jánostól, a saskői várnagytól 60 forintért a választóintézet üveghutája számára. Sajnos nem tudjuk, hogy Oeder új üvegcsűrt alapított-e vagy pedig Krabath üzemét vásárolta meg. Nagyon valószínű, hogy egy új üvegcsűr felállításáról lehetett szó, mert a szklenói 1550. évi működéséről még tudunk.152 Viszont úgy látszik, hogy az üvegigényt ez az egy olvasztó már nem tudta kielégíteni, mert a Selmecbányái és a körmöcbányai bányakamara számadásainak kiadási rovataiból kiderül, hogy éppen 1550-ben kénytelenek voltak még üveget vásárolni.153 Besztercebányán 1550-ben nagy tűzvész pusztított.154 A tűz után következő újjáépítés is igényelte az ablaküveget. Ily módon válik értelmezhetővé, hogy Oeder Simon miért Szklenón épített egy újabb üveghutát. 1570-ben ez a szklenófurdői üveghuta Rubigally Pál (Paulus Rubigallus) selmeci bányavállalkozó tulajdonához tartozott, miután Oeder halála után elvette annak a feleségét.155 Az officinát 1576-ban bekö149 PÉCH Antal 1884. I. 205. 150 PÉCH Antal 1884. I. 210. 151 TAKÁTS Sándor 1900. 478^179. 152 PÉCH Antal 1884. I. 213. - Oeder Simon (Simon Oeder von Eylenberg) 1560-ban bányászati tevékenységéért magyar nemességet és címert kapott. 153 TAKÁTS Sándor 1907. 632. 154 PÉCH Antal 1884. I. 213. 155 SOBÓ Jenő 1910. 76. - Rubigally Pál Körmöcbányán született 1510 körül, s egy Selmecbányái nemesi családból származott. Az egyetemi tanulmányait 1537-1540 között elvégezte Wittenbergben. Ezután közvetlenül a Werbőczy István vezette diplomáciai küldöttség tagjaként Konstantinápolyba utazott. 1563-ban már Selmecbányán királyi biztos volt. 1574-ben másokkal együtt megszerezte a zólyomi vámot. Később megkapta az uralkodótól a zólyomlipcsei várat a hozzátartozó uradalommal együtt. 1576. március 5-én Baden- ben hunyt el. - BALÁZS Dénes 1993. 329. 64
