Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
A magyar üvegkészítés a XI-XVI. században
vetkezett halála utána 1587-ben már Rubigally özvegye birtokolta.156 1595-ben a bányavárosok jelentése szerint már elpusztult.157 Az üzemet ezután nem építették újjá, a szerepét más üveghuták vették át. A település nem csupán a korai üvegiparunk miatt érdekes, hanem jeles fürdőjéről is híres. A határbeli melegforrások vizét évszázadok óta használták. A XVI. században már Szklenófürdő az egyike a kedvelt főúri fürdőinknek, s a gyógyhatású vizeit 1578-ban honi kiválóságaink közül Balassi Bálint is felkereste.158 Turócnémeti A legelső és egyben a legrégebbi levéltári adat magyarországi üvegcsűr alapítására, a lehotai üvegkészítő műhelyre található. Szintén Jaroslaw Robert Vávra kutatásaiból ismert, hogy 1360-ban egy bizonyos Peter Glaser vagy Gläser nevű személy Körmöcbánya mellett alapított üvegcsűrt. A mesternek a fakitermelésre való jogát az Urwaldbó1 1360. április 29-én erősítette meg Turóc vármegye. A mesternek a fakitermelést a Trencsén megyei - napjainkban Ciema Hola nevű helyen -, az akkor még érintetlen erdőrengetegben, az ún. Urwaldbó 1 engedélyezték. Az alapítók tiszteletére az üveghuta helyét németül Glaserhau (üveges vágásnak), szlovákul Glezerova Lehota (üveges irtvány) nevezték el.159 Sajnos Vávra nem tünteti fel a forrást, így nem tudjuk, hogy az üvegcsűrre vonatkozó adatai honnan származnak. Az a hely, ahol az üveghuta működött Turócnémeti községgel azonos. Utóbb a telepet az egykori üveggyártásáról szlovákul Szklenó, németül Glaserhau nevezték el.160 Az üvegiparral kapcsolatos szakirodalomban még eddig pontosan nem lokalizált üvegolvasztó telepet egyesek lehotai üvegcsűmek,161 mások körmöcbányai üveghutának hívják.162 A kutatókat hosszú ideig félrevezette, mert nem ismerték fel, hogy 156 PÉCH Antal 1884. I. 213. 157 RELKOVIÖNéda 1911. 367. 158 BOROVSZKY Samu 1903. 392. 159 VÁVRA, Jaroslaw Robert 1954. 172. 160 1895-ben még Túróc-Szklenó volt a neve. - JEKELFALUSSY József 1895. 604. -, majd a névmagyarosítás után a község neve Túrócnémetire változott. - Helységnévtár 1913. 1193. 161 VERES László 1991.27. 162 H. GYÜRKY Katalin 1991. 20.; KRISTÓ Gyula 1994. 704. 65
