Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

A magyarság kapcsolata az üveggel

dunk arról is, hogy a magyar királyság területén Zágrábban a XV. század közepén velencei üveges tevékenykedett.128 Majd később a német- és csehországi huták termékei is megjelennek idehaza. Az üvegleletek közt gyakorta bukkannak a kutatók olyan töredékekre, amelyek készítése hazai lehetett, viszont nem ismerjük azok gyártási helyét.

Az üveg korai középkori mindennapos használatát kevéssé ismerjük. Ehhez, s ugyanakkor a bor üvegbe történő palackozásának ismeretéhez szolgál érdekes adalékként egy XII. századi okleveles adat. 1176-ban az erdélyi Egyházasfalva és Szent- miklós határleírásában említik, hogy a két falu közötti határ egy halmában egy borral teli üveget ástak el.129

Talán nem túlzás azt állítani, ha a XII. századi Magyarországon határjelek közt szerepelt a borral töltött üveg földbe helyezése - miután az üveg nem bomlik s tűnik el, és mint határjel utóbb bizonyítékként kiásható -, a határmegjelölés egyik módja, akkor az üvegpalack használata is gyakorlat lehetett ez idő tájt.

Korábban röviden utaltunk a 8. kép. Kultrof forma a XVI. századból muranoi üvegesek által alapított (veres László 1991.175.) Raguzában (Dubrovnik, H.) felállított üveghutára. E dalmáciai üveg- csür 1312-ben létesült, s a működéséről a szakirodalomból már egy negyed- százada tudunk.130

Az Adriai-tenger partján épült város 1204-ig általában a bizánci malom alá tartozott, időközben többen is kiterjesztették fennhatóságukat a városra. A ve128 H. GYÜRKY Katalin 1991. 43.

129 In qua fossa est etiam unum vitrum cum vino pro signo metali - írja a forrás. - WENCZEL Gusztáv 1860. I. 74.

130 A raguzai üveghutára lásd: HAÁN Verena 1977. 127-133.

56