Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
A magyarság kapcsolata az üveggel
lenceiek 1000-1023 közt és 1171-ben szerezték meg. A dél-itáliai normannok is elfoglalták 1080 körül és 1185 után néhány évre, s olykor a horvát uralkodók kezén volt, mint a 920-as, az 1060-as években. 1204-1358 közt Velence fennhatósága alatt állt, majd 1358-tól a magyar királyság területéhez tartozott 1440-ig. I. (Nagy) Lajos király teljes önkormányzatot adott Raguzának, amely önálló városállamként létezett.131 A város gazdasági életének alapját a Balkán- félszigeti kereskedelem vetette meg, s a város kereskedői a XIII. századtól Magyarországon is tevékenykedtek. A XIV-XV. században vásárlással megszerzi a város a Narenta és a Cattarói-öböl közti területet. 1440-től a töröknek adózott, de önállóságát és arisztokratikus köztársasági alkotmányát megőrizte.132 A Raguzai Köztársaság önállóságát Bonaparte Napóleon szűntette meg 1809-ben. 1814-ben osztrák megszállás alá került, s a bécsi kongresszuson a Habsburg Birodalom részét képező Dalmáciához csatolták. Raguza üveggyártása a XIV-XV. században jelentős iparággá lett, bár Velence vigyázott arra, hogy ne válhasson veszélyes vetélytársává. Raguza számottevő külkereskedelmet alakított ki a Balkán, Szicília és Apulia felé. A Raguza üvegiparát feldolgozó Haán Verena szerint feltehetően a város üvegesei készítették azokat a velencei típusú üvegeket, amelyeket a XIV. század végén és a XV. század első felében is gyártottak, s utóbb a Szerbia és Macedónia területén folytatott ásatások során kerültek elő. H. Gyürky Katalin véleménye szerint 1440 után, amikor a város a török hatalom adófizetőjévé vált, a helybeli üvegesek egy része a Dunántúlon telepedhetett le, és ott folytathatta tevékenységét.133 Raguzai kereskedők Magyarország déli határszélén, Szávaszentdemete- ren a XIV. században már a legnagyobb magyarországi kereskedő telepet állították fel, ezen kívül tevékenykedtek Székesfehérváron és Budán is.134 A raguzai kereskedők hazai jelenléte azért különösen érdekes, mert minden bizonnyal az ő közvetítésükkel kerültek magyarországi városok piacaira azok, az úgymond velencei típusú poharak, edények és más üvegtárgyak, amelyeket valójában nem Velencében, hanem Raguzában állítottak elő. A magyar- országi régészeti ásatások során előkerült nagy számú velencei típusú üveg gyakori előfordulása Raguza üvegiparával hozható összefüggésbe. Azt, 131 KRISTÓ Gyula 1994. 565-566. 132 Révai Nagy Lexikona 1924. XVI. 33. 133 H. GYÜRKY Katalin 1989. 213-215. 134 KRISTÓ Gyula 1994. 566. 57
