Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

A magyarság kapcsolata az üveggel

Magyarországon már akkor is használtak üveget, amikor még nem igazolható a hazai üveggyártás. A mai Magyarország területén régészeti ásatás során előkerült üvegtárgyak közül a legkorábbi leletek a pásztói monostor területéről ismertek, köztük egy szürke színű vizespalack nyaka és egy fehér színű gótikus pohár talptöredéke a XI. század végéről, a XII. század elejéről maradt fenn.125 H. Gyürky Katalin egy kötetben összegyűjtötte a XII. századtól a reneszánsz koráig az ásatások során előkerült, s még nem publikált üvegleletek anyagát. E katalógus szerint a legrégebbi üvegleletek a mai ország területéről a XII. század első feléből ismertek. Pusztaszeren Árpád-kori lakóházak betöltéséből, amelynek lerombolt maradványaira épült a XII. század közepén az a kolostor, ahol négy optikai díszítésű üvegtöredéket találtak. A bizánci típusú lámpák töredékei a korábbi templom felszerelései közé tartozhattak. A Magyarországon felszínre kerülő bizánci típusú üvegeket a keresztes hadjáratokkal, a távolsági kereskedelem útján s a görög rítusú kolostorok alapításával hozhatták be az országba. A Budáról ismert, ún. Hedvig-pohár töredéke II. András 1217. évi keresztes hadjárata útján kerülhetett Magyar- országra. Már említettük, hogy a Püspökladány-Eperjesvölgyi temető Szent István, Orseoló Péter, I. András és Salamon pénzeivel datálható ásatásából egy sárga üveggyűrű került elő. A Mátrafüred határában álló Benevár ásatásán Szabó J. József egri régész egy szír pohár kobaltüvegből készült, aranynyal szegélyezett, fehér email festésű, arab írással díszes pohártöredékére bukkant. E tárgy készítése a XIII. század elejére szűkíthető, s a szír pohár idekerülése ugyancsak az 1217. évi keresztes hadjárattal kapcsolható össze. Bélapátfalván a cisztercita kolostor ásatásán, amelynek alapítása 1235-ben történt, egy jellegzetes bizánci típusú golyvás palack került a felszínre.126

A XIII-XIV. századból ismert üvegleletek tanúsága szerint egyre erősödő üvegimport érzékelhető országszerte. Az üvegárukat kezdetben Bizáncból (1204-ig), majd a keresztes hadjáratok révén Szíriából hozták be az országba. A szíriai üvegek exportja 1401-ig, a második mongol betörésig, Damaszkusz elestéig folytatódott.127 Azonban a bizánci és a szíriai üvegeket a velencei típusú üvegfélék kiszorítják a hazai piacról. Velence a XIV-XV. században több mint 100 évig uralja a magyarországi piacot. Ezt az erős hatást nem csupán a kereskedők útján behozott áruk eredményezhették. Tu125 VALTER Ilona 1982. 200.

126 H. GYÜRKY Katalin 1991. 11-12.

127 H. GYÜRKY Katalin 1999. 327.

55