Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Az üveggyártó ipar emlékei a Pannon térségben

el, ahol áthaladt a korszak fontos kereskedelmi útvonala - a Borostyánkő út, - amely mentén kialakultak azok a korai római városok, ahol élénkebb volt az észak-itáliai területekkel folytatott kereskedelem is. Pannóniában legkorábban használt üvegeket a Pó vidéki üvegkészítő műhelyekben és Aquileia környékén állították elő. Ezeket a jellegzetes, élénk kékszínű üvegeket a Borostyánkő út melletti településeken, az I. század első felében megtaláljuk. A korszak sajátos edénytípusa az ún. Rippenschale bordázott falú tál, amelyet fából készült forma segítségével gyártottak. A magyarországi lelőhelyeken feltárt ilyen tárgyak az I. század második felében jelennek meg, és a II. század derekáig forgalomban vannak, később csak szórványosan fordulnak elő a városokban és a temetők sírmellékleteiként. Belső Pannóniában is ritkán kerülnek elő, miután a provincia nyugati szélét érintette ez a kereskedelem.

Ebben a kora római időben használták Pannóniában a színes ún. mille- fiori üvegedényeket is. Ezek a szép tárgyak jelentik a korszak - azaz az öntés útján való üveggyártás - lezárulását. Az I. század végén megszűnik ezek készítése, s a helyüket a fűvással előállított üvegek veszik át. E korszaknak, amely Pannónia elfoglalásától a II. század elejéig tart, jellegzetes üvegtárgyai a hasáb alakú palackok, lapos, díszítetlen vagy talpukon díszített tálak, csepp- vagy körte alakú illatszeres üvegcsék. Mindegyik típusról megállapítható, hogy formába fűvással készültek.

A változás az I. század végén és a II. század elején következik be, megszűnik az észak-itáliai tárgyak - nemcsak az üveg - importja. A változás hátterében Pannónia tartománynak a politikai és a gazdasági átszervezése áll. A Duna vonalán kialakult Limes mellett létrejöttek az állandó katonai táborok, s civil települések létesültek. Ezek létszámában is megnőtt lakossága új fogyasztóként jelentkezett. A Duna vízi útja új kereskedelmi útvonalat és biztonságos szállítási feltételeket biztosított. A Duna, mint vízi út összekötötte ezt a provinciát a Római Birodalom fejlettebb nyugati területeivel, s ezek közül Gallia és Germánia voltak a legfontosabbak. A germániai Köln már az

I. században üveggyártó központ. AII—III. században sok kölni üvegáru került Pannóniába. Köztük a szabadon füvott, vékonyfalú, kónikus vagy benyomott oldalú poharak, hosszúnyakú, öblös hasú palackok, applikált madarakkal, állatokkal, színes üvegszálakkal díszített üvegek jellemzik a II—III. századi lelőhelyek üveganyagát.

A korszakban már értettek a márkás cikkekkel való kereskedéshez. Az egyes műhelyek az edények talpán negatív formában belenyomták az ún. cégjelzést, vagy a még lágy anyagba bepecsételték a vállalkozó nevét. Pél31