Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Az üveggyártó ipar emlékei a Pannon térségben
dául a CCAA betűkből álló pecsét felirata, a mai Köln ókori nevét, Colonia Claudia Agrippensis Augusta jelzi. Ezidőre Pannónia egész területén az üvegedény kedvelt használati tárgy lett. A megnőtt lakossági igények kielégítésére Pannóniában is elkezdődött a helyi üveggyártás. A legelső pannóniai üveghutát Pannónia provincia területén Sirmiumban tárták fel.53 A középkor végéig a település a magyar királysághoz tartozott Szávaszentdemeter néven. Az utóbbi évtizedekben előkerült műhelyleletek egyértelműen bizonyítják a pannóniai római kori üveggyártást. Aquincumban (Óbuda) a római üvegművességnek több régészeti bizonyítéka ismert. AII. világháború előtt a volt katonai tábor és civilváros területén üvegműhely nyomaira, köztük összeolvadt üvegedényekre, nyers üvegmassza csomókra leltek. 1970-ben a Bécsi út 124. számú telken, az egykori katonai városban téglaégetők marad- ványi közt, egy 25 cm átmérőjű, homokkőedény került elő. Az edény belsejének %-ét üvegolvadék borította. Emellett két kőtégelyt és egy félgömbalakú kőtégelyt is találtak, s ezekben szintén üvegolvadék nyomaira bukkantak. A leletek egy olyan műhelyhez tartoztak, amelynek a további részleteit a kotrógépek elpusztították. Mindenesetre a terület Hadriánus császár idején (117-138) egy ipari negyed lehetett, s ehhez tartozott az üvegkészítő műhely. Egy harmadik lelet felszínre kerülése még inkább alátámasztja az itteni üveg- művesség létezését. 1958-ban vásárlás útján került a múzeumba a civilvárosból származó, fenékbélyeg elkészítésére szolgáló agyag negatív forma. A 7,2 cm átmérőjű, s 2,4 cm vastag égetett agyagból készült tárgy mindkét oldalán pecsétet hordozó fenékbélyegző látható. Viszont Aquincumban előkerült egy olyan zöld üvegből készült palack fenéktöredéke, amelyen ennek a fenékbélyegzőnek a pozitív másolata volt bepecsételve. Az üvegmaradvány jól mutatja, hogy az üvegfúvó egy kopott pecsételő mintát használt. A pecsét és az üveg kora a II. század 20-30-as éveire, vagy esetleg a század derekára tehető.54 A II. században, Aquincumban a kölni polgároknak lehetett egy üvegkészítő műhelye.55 Más írott források is utalnak a helyi üvegkészítésre Aquincumban, ahol Konstantin császár korában (306-337) 37 különféle iparral foglalkozó testület tagjai közt megtalálható volt az üveges is.56 53 KATONA GYŐR Zsuzsanna 1987. 48-50. 54 BARKÓCZI László 1988. 27-28. 55 BARKÓCZI László 1990. 151. 56 KATONA Imre 1983. a. 163. 32
