Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Függelék - A magyar királyság üvegipari létesítményeinek adattára a XII. századtól 1920-ig
327 1820-ban a Bars megyei Vihnyén közönséges és csiszolt üveget készítettek. TELKES Simon 1895. 3.; HÍVER Dezső 1940. 29. 328 1984-ben a város Fő u. 34. sz. telkén, közel a Dunához egy üvegolvasztó műhelyt tártak fel, amelynek a működése XIV. század végére és a XV. század elejére datálható. MESTER Edit 1997. 78. - Történetére lásd CSIFFÁRY Gergely 1997. a. 136-137. 329 1840-es évek elején keletkezett Joseph Lobmeyer második üvegfabrikája, az Eszék melletti Zwecsevóban, miután az 1837-es, 1839-es bécsi birodalmi iparmű-kiállításon csak, mint a máriavölgyi üveggyár tulajdonosa szerepelt. MOLNÁR László 1976. 88. 1845-ben a pesti iparmű-kiállításon bemutatta préselt üvegtányérjait. Hetilap 1845. 72. szám. 1150. lap. 1856-ban 2 kemencéjével, 16 tégelyével ez a horvátországi üzem a legnagyobbak egyike volt az iparágban. 1917 februárjában a háború miatt leállt az üzem termelése. SÁGHELYI Lajos 1938. 342. További működéséről nincs adatunk. Forrásokban Zvecsevó néven szerepel. 330 A József-kori katonai térképen Glashütte Barkany szerepel. BINDER Pál 1994. 82. 1847- ben új gyárat alapított Bartha Károly birtokos, majd Filts József bérlő árendálta. CSEREY Zoltán 1994. 75. 1871-ben az üzem Antken és Társa bérlők kezén volt. ORBÁN Balázs, 1871. VI. 280. 1886-ban csődbejutott és megszűnt. CSEREY Zoltán 1994. 75. A gyár kizárólag öblösüveget készített. Napjainkban is a borka a neve a környék román lakosai között a kompótos üvegnek. Ez a használati üvegedény a nevét Bárkány egykori üveghutájának közismert termékéről kapta. VOFKORI László 1998. I. 461—462. A forrásokban Bárkány, Zágonbárkány néven szerepel. 331 1894-ben indult meg a termelés a Schwartz A. és Fiai cég által létesített táblaüveggyárban. A gyár széntüzelésre rendezkedett be, közel 200 munkással termelt. 1898-tól az erős verseny miatt a gyártás szünetelt 1906. július 15-ig. Még 1905-ben Pock Jenő hámori üveggyáros vette meg, aki újraindította a termelést, majd 1917-ben eladta a gyárat a Feketeerdői Üveggyár Rt-nek. 1920-as trianoni békekötés után ez az egyetlen belga rendszerű táblaüveggyár maradt csak Magyarországon. Ily módon mindenképpen jövője volt, s a gyár a fejlesztések és az 1945 utáni bővítések, átépítések révén ma is fennáll. HORVÁTH István-SZABÓ Béla 1969. II. 145.; TELKES Simon 1895. 40. Zagyvapálfalvát 1961-től Salgótarjánhoz csatolták. Az üveggyárat 1992-ben felszámolták, s a jogutódja 1996-tól Salglas Üvegipari Rt. néven kész üveget dolgoz fel. 332 1740-50 közt gr. Kálnoky Antal a Teksa-patak völgyében létesítette a Zalányi üvegcsűrt. ORBÁN Balázs, 189. III. 17. 1792-ben összeírták. IMREH István 1955. 10. 1800-ban és 1847-ben említik létezését. HOFFMANN, Herbert 1972. 91. 1856-ban 1 kemencével és 10 tégellyel írták össze. TELKES Simon 1895. 10. Megszűnése az 1860-as évek utánra tehető. BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 70. - Történetére lásd: BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 70.; ORBÁN Balázs 1869. III. 17. 333 1692 előtt létesítette gr. Kálnoky Sámuel. Majd 1692. február 27-én a birtokos a már működő üvegcsűrjéhez 6 favágót telepített jobbágyként az akkor Egyedmezejének nevezett te- lepítvényre. TÜDŐS S. Kinga 2001. 154-155. A huta 1759-ig volt a család kezén, ekkor bérbe adták. BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 70. 1771-81 közt Torna és Manóié Calfovici brassói kereskedők árendálják, ezután a szebeni román Marcu üzletház tagjai. 1792-ben renoválták, 1800-tól Dimitrie Hagi Ghidru bérli. MAKKAI László-SZÁSZ Zoltán 1986. II. 1052. 1852-től Simonis Mihály brassói kereskedő már szódát használ hamuzsír helyett. CSEREY Zoltán 1994. 72. Az üveggyárat 1860-ban tűzvész pusztította el, s nem 301
