Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Függelék - A magyar királyság üvegipari létesítményeinek adattára a XII. századtól 1920-ig

épült újjá. VOFKORI László 1998.1. 500. - Történetére lásd: BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 70-72.; CSEREY Zoltán 1994. 71.; MARKAI László-SZÁSZ Zoltán 1986. 1052.; IMREH István 1993. 136-138.

334 1820-ban a Zamárdihoz tartozó Szántódon létezett egy üvegcsűr. NÉMETH István 1984. 556. 1828-ban Szántód pusztán 7 házban 62 lakos élt. NAGY, Ludovicus 1828. I. 313.

335 1819-ben már üveghutája létezett. MAGDA Pál 1819. 203. 1874-ben teljesen átépítették. Itt használtak Magyarországon először homokíüvó-gépet. FUTÓ Mihály 1944. 439. A Schreiber-féle gyár az ország egyik legnagyobb gyára, 1900-ban 305, 1910-ben 344 alkalmazottal termelt. 1882-től Siemens-féle regenerátoros gázkemencét építettek. Itt kezdett el Sovánka István (1858-1944) üvegmaratással kísérletezni. A gyárat 1914-ben bezárták. - Történetére lásd: TEMES, Marian J. 1967. 157-214.; KATONA Imre 1980. 240-242.; TELKES Simon 1895. 27-39.

336 1633-ban már a pataki udvarbírónak küldött jelentésből tudnak az itteni hutáról, amelyet akkor egy lengyel mester vett bérbe, s közönséges (zöld) és kristály, azaz színtelen ablaküveget gyártott. TAKÁCS Béla 1966. 12. 1641-ben a makovicai uradalom üvegcsűijét (Zboró másik neve: Makovica volt) újjáépítették. Az 1671. évi összeírás említi a műhelyt. TAKÁTS Sándor 1907. 636-637. Tekintélyes készletei voltak az üzemnek I. Rákóczi György idején, ahol 500 vizesüveg, 53 pohár, 1150 kristályüveg-tányér, 6250 paraszt üvegtányér (ablaküvegek) került a leltárba. MARKAI László 1954. 125. 1707-ben II. Rákóczi Ferenc parancsba adta, hogy a murányi és zborói üveghuták 10 000 kézi üveggránátot készítsenek. HECKENAST Gusztáv 1959. 87-88.

337 1754-ben már említik az üvegcsűrt. GURMAI Mihály 1943. 32., amely még 1786-ban is létezik. KORABINSKY, Johann Matthias 1786. 11.

338 1818-1819-ben a Zólyom megyei lipcsei uradalom üveghutáját Zahn György bérelte 1400 frt-ért, ahol vegyészeti retortákat, táblaüveget, fehér- és zöld öblösüveget termeltek. Az üzem a kamarával kötött szerződés alapján vegyészeti üvegáruval látta el Selmecbányát és Körmöcbányát. MÉREI Gyula 1951. 119. Feltehetően létezett később is, mert 1851-ben a Garam folyónál két üvegköszörülő házat említenek, amelyek feltehetően a gyárhoz tartoztak. FÉNYES Elek 1851. III. 30.

339 1771-74-ben a Miklóshután 4-5 üvegfúvó termelt, akik kerek és négyszögletű ablaküveget gyártottak. K. KARLOVSZKY Endre 1896. a. 60. 1785-ben az üveghuta 8 munkással dolgozott. ECKHART Ferenc 1958. 143. Az üzem Esterházy Miklós herceg tulajdona, őróla nevezték el Miklóshutának, akinek a birtokában volt ez időben a véglesi üveghuta is. A termékeket cseh és morva üvegesek állították elő, és Galíciába vitték értékesíteni. MÉREI Gyula 1943. 103-104.; NÉMETH Györgyi 1989. 29-31. Esterházy Miklós 1790-ben a településből falut alapított Miklósfalva néven. A huta 1805 körül szűnt meg. Nevezték gyet- vai üveghutának is. SZVIRCSEK Ferenc 1999. 20.

340 1820-ban, Zselic hutájában igen jó közönséges öblös- és ablaküveget készítettek. TELKES Simon 1895. 3-4.; NÉMETH István 1984. 556. Az Esterházy herceg birtokán emelt üvegcsűr létesítője Gleiszner Ferenc hutásmester volt. ÉRI István 1966. 154.

341 A Zsolnai Üveggyár Részvénytársaságot 1912-ben állították fel, ahol kizárólag vegyészeti, biológiai és fizikai, ún. laboratóriumi üvegeket (főzőedények, lombikok, pipetták, bü- retták stb.) készítettek. PÁZMÁNY Lajos 1914. 89-90. Az üzem létesítését még az is indokolta, hogy 1902-ben éppen a városban helyezték üzembe az ország első ún. kontakt

302