Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Függelék - A magyar királyság üvegipari létesítményeinek adattára a XII. századtól 1920-ig

315 1781-ben alapítja az üveghutát ifj. Gasteiger János György a Zichy család birtokán, az üzem 1824-ig működött. Ez az üzem sem volt már amolyan „erdei üvegcsűr”, amelyet a Veszprémi Megyei Múzeumban őrzött csillár és a budapesti Zeneakadémián fennmaradt Liszt Ferenc szobában található díszes kehely mutat. NÉMETH István 1984. 539. - Történetére lásd: ÉRI István 1966. 157-161.

316 Az 1824-ben felszámolt úrkúti üvegbánya helyén 1863-ban a Todesco család egy teljesen új üzemet létesített, amelyhez az 1859-ben megszűnt somhegyi üveghuta vezetőjét, a Neumann család harmadik generációjához tartozó Neumann Józsefet vagy Bemátot alkalmazták hutamesterként. Az üzem sorsa 1876 februárjáig követhető nyomon. - Történetére lásd: ÉRI István 1966. 163-164.

317 1789-ben említik először, ekkor Behinya Vencel bérli, s már korábban alakult. 1809-ben még összeírták az üveghuta felszerelését. TAKACS Béla 1966. 70-73. A falu neve sokat változott 1794-ben Huta Vagasiensis Prédahegy, 1795-ben Prédahegy, 1799-ben Huta Prédahegy, 1833-ban Vágási Hutta vagy Prédahegy, 1890-ben Kovács-vágási Huta, 1905-től Vágáshuta. Acz. anyakönyvek szerint az itteni üvegmunkások az Árva megyei Zázriva faluból származtak. PETERCSÁK Tivadar 1981. 440.

318 1786-ban létezett Drahócz határában üvegolvasztó. KORABINSKY, Johann Matthias 1786. 129.

319 A települést 1806-ban Lipszky János mappája szerint Valdhütt néven írták, amely eredetileg Waldhütten volt. HERNER János 1987. 179. Keletkezése nagyobb valószínűséggel a XV. századra tehető, mint a XVII-re.

320 1805-ben létezett Töplic üveghutája. SÁGHELYI Lajos 1938. 228. Ez a horvátországi toplitzi üzem 1819-ben is üzemelt. MAGDA Pál 1819. 534.

321 1715-ben a veszprémi püspökség üveghutát létesített, első mestere Rubner János Péter hutásmester volt. Működését említi 1735-ben Bél Mátyás. MADARASZ Lajos 1989. 87. Az üvegcsűr 1762-ig állt fenn, megszűnése után a munkások egy része az akkor felállított Csehbánya üvegolvasztójába települtek át. A település szerepel Pilya, Pila néven is. Ez volt a hódoltság után a Bakony területén létesült első üvegcsűr. - Történetére lásd: ÉRI István 1966. 145-149.

322 1963-ban a város határában újkori üvegolvadékokra bukkantak egy régészeti terepbejárás során, amely üvegolvasztó kemence létezésére utalt. Iparrégészeti lelőhelykataszter Ü0032. Az írott forrásokból még nem került elő üveghutára vonatkozó adat.

323 1771-1774-ben létezett az Esterházyak véglesi uradalmának üveghutája, amelyet 1784-85-ben is összeírtak. MÉREI Gyula 1943. 103-104. 1799-ben még termelt. VÁLYI András 1799. II. 209. 1809 táján szűnhetett meg, mivel az évben felépített Nógrád megyei Balassahuta munkásai Végleshutáról települtek át. SZVIRCSEK Ferenc 1982. 69.

324 1856 előtt keletkezett Heim István üveggyára, amely 1856-ban egy kemencével és 8 tégellyel termelt. TELKES Simon 1895. 10., 79. A forrásokban szerepel Duboka néven is.

325 1874 előtt keletkezett Vrágássy egykemencés üveggyára, amelyben zöld színű öblös- és táblaüvegek készültek. TELKES Simon 1895. 77. Működőként említik 1885-ben. DVOR- ZSAK János 1885. 107. A forrásokban Velcsicz, Welsitz, Velsicz, Velsécz néven szerepel a település neve.

326 1800-ban működött az itteni üvegolvasztó kemence. NÉMETH István 1984. 556. A község földrajzi nevei közt a Glashütner Weg magyarul Üveghuta út emlékeztet a létezésére. PESTI János 1982. II. 71.

300