Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Függelék - A magyar királyság üvegipari létesítményeinek adattára a XII. századtól 1920-ig

302 A község határában, régészeti terepbejárás során középkori üveggyártó műhely működését igazoló, hibásan füjt üvegtárgyak töredékei, alaktalan üvegcsepp, üvegsalakdarabok, s öntőtégely töredékek kerültek elő. Iparrégészeti lelőhelykataszter Ü0030.

303 1806-ban Vojta Ferenc körmendi lakos hutát létesített, a Tormafölde határában lévő Vétyem-pusztán. A vétyemi üveghuta az Esterházy hercegség birtokán működött. 1819- ben 122 lakosa volt a telepnek. 1820-ban összeírták. 1850-ben az üzem tulajdonosa Hirsch Sámuel és társa volt. HAHNENKAMP, Hans 1986. 111. A műhely 1877-ben szűnt meg. Egykori munkásai az 1878-ban létesült ajkai üveggyárban vállaltak munkát. - Történetére lásd: MOLNÁR László 1981. a. 77-92.; 1983. 209-225.

304 1895 előtt szűnt meg a bécsi földhitelintézet Turia-Bisztra községben felállított üveggyára. TELKES Simon, 1895. 78.

305 1786-ban egy üvegcsűr létezett a Túróc megyei Budis határában. KORABINSKY, Johann Matthias 1786. 78.

306 1360-ban Peter Glaser nevű személy Körmöcbánya mellett alapított üvegcsűrt. VÁVRA, Jaroslaw Robert 1954. 172. Utóbb a telepet egykori üveggyártásáról németül Glaserhau, szlovákul Szklenónak nevezték. 1895-ben Túróc-Szklenó, 1913-ban Turócnémeti. Helységnévtár 1913. 1193. Az üvegipar kutatói nevezik még lehotai üvegcsűrnek és körmöc- bányai üveghutának is. VERES László 1991. 27.; H. GYÜRKY Katalin 1991. 20.

307 1786-ban szerepel egy üvegcsűr Dubova határában. KORABINSKY, Johann Matthias 1786. 133.

308 1848-ból említik üveghutáját Glashütte Jabornyiszka néven, Bükkszentkereszt (Újhuta) anyakönyvében, ahol egy bizonyos Julianna Pagner 16 éves hölgy származott. SIPOS István 1958. 48., 30. A rontott névalak a Turzófalva határában lévő Javorova lakott hely lehet. Helységnévtár 1913. 76.

309 1630-ban a selmeci kamara üvegcsűrt létesített, amely még az évben termelni kezdett az Óhuta nevű határrészen. Az Ulmb Mihály sziléziai hutásmester vezette műhely kitűnő üveget gyártott. TAKATS Sándor 1899.243. 1793-ban még létezett Regiomonti (Újbánya) üvegolvasztója. BLASKOVITS József 1793. 18. Utolsó működési adata 1819-ből ismert. MAGDA Pál 1819. 240. - Történetére lásd: TAKÁTS Sándor 1899. 243.;VERES László 1991.35.

310 1907-ben létesült a Göpfert János tulajdonos vezette üveggyár, amely 32 munkást alkalmazott. THIRRING Gusztáv 1912. 308. 1910-es népszámlálás szerint 61 alkalmazottja volt. 1917-ben szüneteltette termelését. SÁGHELYI Lajos 1938.342. Későbbi sorsáról nem tudunk.

311 Történetére lásd: VERES László 1978. 24-30.; 1995. 28-37.; CSIFFÁRY Gergely 1994. 43-44.; 53-54. A forrásokban szereplő Újhuta 1940-től Bükkszentkereszt. Magyarország helységnévtára 1962. 850.

312 Az üzemet már 1856-ban összeírták egy kemencével és tégellyel. SÁGHELYI Lajos 1938. 231. Záhn József és társa tulajdonában lévő gyár 1895 előtt megszűnt. TELKES Simon 1895. 76. A forrásokban Újlehota néven említik.

313 1805-ből vett adat szerint üvegcsűr létezett Hutta határában. DEMIAN, Johann Andreas 1805. 261.

314 1710. június 10-én kelt Malonyai Ferenc leveléből tudjuk, hogy létezik a parádi üvegcsűr, viszont táblaüveget még nem tudnak készíteni, ezért kéri Ungvárról küldjenek üvegest, aki megtanítja őket az ablaküveg készítésére. E közvetett adatból tudjuk II. Rákóczi Ferencnek Ungváron üveghutája létezett. HECKENAST Gusztáv 1996. 65.

299