Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Függelék - A magyar királyság üvegipari létesítményeinek adattára a XII. századtól 1920-ig

HOFFMANN, Herbert 1972. 91. A hazai szakirodalom 1821-től tud az üzemről, ez évben kapott Pfantzelt Antal nemességet, 1820 frt lefizetése ellenében, bevezették Tömést birtokába, s engedélyezik nevének tomesti Pantzélyre való változtatását. ERI István 1966. 160. 1828-ban Pántzély ún. Befugte Fabrik privilégiumot kért és kapott az uralkodótól a gyárra. MEREI Gyula 1951. 204-205. 1856-ban egy kemencéje és 10 tégelye volt. 1883-ban átépült, s töretlenül termelt az I. világháború végéig. E gyár az újabb fejlesztések révén ma is fennáll.

292 1786-ban létezett az üvegcsűr Dubrava településen. KORABINSKY, Johann Matthias 1786. 133.

293 1792-es összeírásban már szerepelt. TELKES Simon 1895. 8. Az 1820-as években szép tükröket gyártott. MOLNÁR László 1976. 97. A kamarai tulajdonú telep 1826-ban még működött. DERCSÉNY1 János 1826. 85. 1830-as években Schreiner-Rényi üzemeltette. HOFFMANN, Herbert 1972. 91. - 1839 után a vállalat megszűnt. MOLNÁR László 1976. 97.

294 1846-ban újra felépült az üzem. A közeli Visk-Várhegyi fürdőből gyakorta látogatták, ahol kedvelt fürdőpoharakat, szép tükröket értékesíthették. MOLNÁR László 1976. 98; BORSOS Béla 1971. 252. 1895-ben összeírták. TELKES Simon 1895. 50. 1900-ban 71 fő, 1910-ben 48 fő dolgozott a népszámlások szerint a gyárban.

295 1784-ben a település hatámevei közt előfordul Sávos Hutta földrajzi név. SCHRAM Ferenc 1973. 22. 1805-ben üveghuta létezéséről tudósít DEMIAN, Johann Andreas 1805. 261. 1985-ben helyszini terepbejárás során bukkant a telkibányai Verespataki üveghuta nyomára Czenthe Huba (Pétervására) tanár.

296 A töröktől visszafoglalt temesi bánság első kormányzója, gr. Mercy Claudius Florimond tábornok kezdeményezésére 1717-34. között bányák és egyéb ipari üzemek felállítását javasolta, köztük üveghuták létesítését, amelyet utóbb meg kellett szüntetni. HOMAN Bálint- SZEKFŰ Gyula IV. 434. 1786-ban üvegolvasztó kemence létezése ismert. KORABINSKY, Johann Matthias 1786. 178., amely a kincstári birtokban lévő Fibis határában állt.

297 1701-1750 közt működött temesvári üveghuta felállításában zsidótőke vállalt szerepet. GLÜCK Jenő 1994. 90-92.

298 1894-ben készült el Kahán Kálmán Trebusafejérpatakon belga rendszerű táblaüveggyára. TELKES Simon 1895. 83. A gáztüzelésű ablak- és táblaüveggyár 1896-ban is termelt. GERSTER Miklós 1898. 593. 1900-ban 68, 1910-ben a népszámláláskor 83 alkalmazottal dolgozott. 1917 elején a termelése leállt a Magyar Üvegipari Rt. üzemének. SÁGHELYI Lajos 1938. 341. Későbbi sorsáról nem tudunk.

299 1786-ban KORABINSKY, lohann Matthias 1786. 68. említi. 1819-ben Borkúton üvegbánya van - írja MAGDA Pál 1819. 435. A település a kamarához tartozó bocskói uradalom része. A forrásokban Borkút, Kvaszi, Kvasni néven szerepel.

300 1860-as évektől termeltek a tokodi Möller-féle és Kurzweil-féle üveggyárak. 1896-ban gáztüzelésű téglakemencés üveggyár létezett, amely öblösüvegeket gyártott. GERSTER Miklós 1938. 299. 1900-ban 106, 1910-ben 117 munkása volt a tokodi üzemnek a nép- számlálás adatai szerint. 1917-ben szünetelt, 1923-ban már teljes üzemmel termelt Tokod. SÁGHELYI Lajos 1938. 299., 355. Ez a gyár 1945 után is fennmaradt, s napjainkban is létezik. Megszűnt 1999 után.

301 1819-ben bosvai üveghutaként említi MAGDA Pál 1819. 399. 1828-ban Hutta (Bozsva) lakatlan, NAGY, Ludovicus 1828.1. 17. 1913-as helységnévtárban szereplő Bozsva-pusz- tával azonosítható. Helységnévtár 1913. 108.

298