Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Függelék - A magyar királyság üvegipari létesítményeinek adattára a XII. századtól 1920-ig

kincstár. 1929 előtt szűnt meg. SZV1RCSEK Ferenc 1999. 23. A forrásokban előfordul Szihla néven is.

282 1764-ben igazolható az itteni üvegcsűrt létezése, amely 1770 előtt már megszűnt. CSIFFÁRY Gergely 1994. 39-41.; 1996. 157-158.

283 1840-ben létesítették a Szentiványi uradalom területén Kuhinka Ferenc és testvérei, Lipót és István, azt az üveghutát, amelyet édesanyjuk keresztnevéről Katalin hutának neveztek el. 1842-ben már olyan jó minőségű termékeket állított elő, amiért Pesten az első iparmű- kiállításon is elismerést nyert. Vésett és köszörült, olykor festett üvegáruival a hazai üvegipar élvonalába került. DIVALD Koméi 1912. 378. 1856-ban öblös- és síküveget, csiszolt üvegárut, tükröt gyártott. 1886-tól generatív gáztüzelésű üzemmé alakították át. 1901-től a vasút megépítésével helyzete javult. A gyár 1917-ben leállt, 1919 őszén már újra termelt, s napjainkban is működik. - Történetére lásd: KUBINYI Ágoston 1854. 127-129.; SZVIRCSEK Ferenc 1982. 81-86; 1999. 21.

284 1330-ban már üveget gyártottak Szklenón, amely az írott források alapján a legrégibb magyarországi üveghuta. VÁVRA, Jaroslaw Robert 1954. 172-173. 1527 körül az üveghutát Lang Jánostól megvásárolta Mária királyné, majd 1549-ben Krabath Györgynek, a titkárának adományozta. Az üvegcsűr története 1595-ig követhető. - Történetére lásd: TAKÁTS Sándor 1900. 478 479.; 1907. 630-632.; CSIFFÁRY Gergely 1997. a. 125-126. A forrásokban: Szklenó, Szklenófiirdö, Szklenóteplice néven szerepel.

285 1856-ban az iparstatisztika szerint Szliácson az üveggyár egy kemencével és 7 tégellyel rendelkezett. TELKES Simon 1895. 10.

286 1910 előtt keletkezett a szolyvai üveggyár, miután az 1910-es népszámlálás szerint 47 munkással termelt. 1913-ban a Szolyva határában lévő Üveghuta 89 lakosáról még tudunk. Helységnévtár 1913. 111. 1917 februárjától már szüneteltette a termelését, az 1918- tól megszállt területre került üzem. SÁGHELYI Lajos 1938. 342. Viszont a további sorsa ismeretlen.

287 A terület birtokosa Grassalkovich I. Antal állíthatott Németmezőn üvegcsűrt 1746 táján, amely 20-21 évig termelt. - Történetére lásd: CSIFFÁRY Gergely 1998. 87-88.

288 1777 körül keletkezett a szuhai üvegcsűr. 1785-ös jelentés szerint évente 50 q terméket állított elő. 1808 után palackokat, pálinkás üvegeket gyártottak. 1836 körül szüntette be a termelését. Érdekesség, hogy 1978-ban kisebb hutafeltárás keretében megásták a huta törmelékdombját, amelyből szintén borospalack és gyógyszeres üvegtöredékek kerültek elő. - Történetére lásd: SEBESTYÉN Kálmán 1993. 1-98.; CSIFFÁRY Gergely 1998. 67-72.

289 1829 előtt keletkezhetett itt az üveghuta, amelyre a működési adatok az epeijesi sematizmusokban 1829-től 1844-ig követhetők. Az üvegcsűrt a helybeli szulini forrásvíz palackozása végett létesítették. 1844-től évente 12 000 láda 20-24 palackkal töltött ásványvizet hoztak forgalomba országszerte. FÉNYES Elek 1847. II. 291-292. 1855-ben még létezett. Újabbkori ismeretek tára 1855. V. 610.

290 1587-nél jóval korábban kezdett termelni a szebeni Stuckart patrícius család tulajdonában álló üvegcsűr, ahol magyar és német anyanyelvű munkások dolgoztak, s ahol 1614-ben egy sztrájkot robbantottak ki az elégedetlen dolgozók, miután nem kaptak fizetést. BINDER Pál 1994. 81.; HOFFMANN, Herbert 1972. 91.

291 1804-től állt fenn Tömést kincstári tulajdonú üvegcsűije. Ács Zoltán (Tamásd) üvegtervező közlése. Magyar Hírlap-Vasárnapi magazin 1996. III. 2. Más adat szerint 1805-től áll fenn.

297