Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Függelék - A magyar királyság üvegipari létesítményeinek adattára a XII. századtól 1920-ig

a működő telepen 164 személy lakott. NAGY, Ludovicus 1828. II. 117. Megtalálható 1833- ban a Vasvár megye térképén is az üveghuta felírat és jel. - 1846-ban a működő üzem melletti telepen 164 lakos élt 26 házban. RAFFELSPERGER, Franz 1846. II. 715.

274 1648-ban a porumbáki uradalomhoz tartozó Szaratán 1 üveges, 1664-ben egy üvegcsináló mester, 1674-ben egy hamuégető, 1676-ban egy üveges és két hamuégetö dolgozott az urbáriumok tanúsága szerint. BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 40.

275 1880 körül a Segesvár melletti Szászkézd (Sachis, Keisd) határában egy erdőt Üvegcsűrnek neveznek, BINDER Pál 1994. 82., amely egy már megszűnt üveghuta emléke.

276 A Szatymaz határához tartozó Jánosszálláson régészeti ásatás során XI-XII. századi rétegből helybeli üveggyártásra utaló salak és üvegtörmelékek alapján egy kora középkori üvegolvasztó műhely létezése igazolható. SZÉKELY György 1984. II. 1074. ;Iparrégésze- ti lelőhelykataszter Ü0012.

277 1850-ben alapította br. Ficker Rezső a Siba község határában lévő Júliavölgyben (Julienthal) ezt az üzemet. 1856-ban 1 kemencével, 7 tégellyel termelt, s a Kuhinka Géza bérelte üvegcsűr 1874-ben szűnt meg. TELKES Simon 1894. 10.; 76.; - Történetére lásd: KANTÁR, Jan 1963. 60-90. A forrásokban Siba, Julienthal néven említik.

278 A Papbikón megszűnt üvegcsűr helyett, f TAKÁCS Béla-VERES László 2002. 116. gr. Károlyi József 1801-ben új helyen épített gyárat, munkásházakat. KARÁCSONYI János

1911.1. 171. 1847 májusában (pünkösd első napján) Petőfi Sándor költő ellátogatott Rényi József üveggyáros vezetésével a szelestyei üzembe. BÉKÉS István 1959. 279. 1856-ban egy kemencével és 6 tégellyel termelt. SÁGFIELYI Lajos 1938. 175. A gyárat 1902-ben teljesen átépíttette Rényi Árpád. BOROVSZKY Samu Én. 162. A gyártást az I. világháború alatt sem állították le. SÁGHELYI Lajos 1938. 175. A forrásokban: Zelestye, Szelestye, Szelestyehuta, Bikalja, Újhuta néven szerepel. - Történetére lásd: VERES László 2001. 51-61.; (TAKÁCS Béla-VERES László 2001.; (TAKÁCS Béla-VERES László 2002. 115-129. Az újabb és újabb fejlesztések következtében a szelestyei üveggyár 1801-től ugyanazon a helyen napjainkban is működik.

279 1760-ban már hamuzsírt égetnek Adler Ferdinánd csehbányái üveghutás emberei a szent- gáli erdőben. MÉSZÁROS Gyula 1986. 295. 1812-ben egy osztrák katonatiszti leírás, mint működő üveghutaként említi a Szentgál határában lévő hárságyi üveghutát. T. MÉREY Klára 1999. 29. A somhegyi üvegek azért is voltak kedveltek Szentgálon, mert az itteni lakosok a hárságyi műhely cseh üvegeseinek munkáit a XVIII. században megkedvelték. VAJKAI Aurél 1944. 124-129. 1913-ban Szentgál lakott külterülete volt Hárságypuszta 460 lakosával. Helységnévtár 1913. 38.

280 1786-ban említik az üvegkészítő műhelyt Botza néven. KORABINSKY, Johann Matthias 1786. 61. 1842-ben és 1851-ben még működő üzemként vették számba. FÉNYES Elek

1842.1. 227.; FÉNYES Elek 1851. I. 139.

281 1744-ben keletkezett a régi Magyarország legmagasabban fekvő (950 m) üveghutája. GRÜNWALD Béla, 1887. 16. 1771-74-es jelentés szerint a körmöcbányai és Selmecbányái pénzverők számára termelt árut. K. KARLOVSZKY Endre 1896. a. 60. 1836-ban Zajtler (Zeitler János) bérelte a kamarai fabrikát. ELEŐD Zoltán Solt 1936. 14. 1842-ben bemutatta Pesten termékeit az első iparmű-kiállításon a Kuhinka testvérek bérelte üzem. 1868-ban átépítették, s ettől kezdve kizárólag táblaüveget gyártottak. GRÜNWALD Béla 1887. 1. 1889-ben regenerátoros üzemmé alakította át a tulajdonos Magyar Állami Erdő296