Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Függelék - A magyar királyság üvegipari létesítményeinek adattára a XII. századtól 1920-ig
szerint a Trencsén megyei Kiszucaújhely vidékéről és Liptóból jöttek telepesként. PETER- CSÁK Tivadar 1981. 439. - Történetére lásd: TAKÁCS Béla 1966. 67-68. 198 1879-ben Mescha Károly András (1826-1886) nagykürtösi bányatulajdonos üveggyárat kívánt létesíteni a település határában, amelyet gázfűtéssel terveztek megépíteni. Mescha terve nem valósult meg, mivel időközben 1886-ban elhunyt. Nagykürtösön végül is csak egy homokmosó épült fel 1903-ban. - Történetére lásd: SZV1RCSEK Ferenc 1989. 165-166.; SZVIRCSEK Ferenc 2000. 591. 199 1770-ben már termelt. NÉMETF1 István 1984. 557. 1771-74 között a helytartótanácsi ösz- szeírás szerint az üveghuta üvegtáblákat készített 2 méretben. SÁGHELYI Lajos 1938. 176-177. 200 1792-ben a Helytartótanács jelentése említést tesz Teleki Ádám üveghutájáról, amely a tulajdonos halála után pusztulásnak indult. K. KARLOVSZKY Endre 1896. b. 230. 201 A XIX. század során üvegcsűr létesült a községben. VERES László 1989. a. Térkép. 1913- ban, a község határában lévő Nagytamai huta 64 lakossal szerepel. Helységnévtár 1913. 70. 202 1895-ben már hosszabb ideje szünetel a gyár. TELKES Simon 1895. 75-76. 1913-as Helységnévtár szerint a község külterületéhez tartozó Hutatelep 197 lakosú. Helységnévtár 1913. 52. 203 1781-ben már a huta vagy üzemelt, vagy közvetlen a megindulás előtt állt. Erre utal Gastei- ger János hutás mester vármegyéhez benyújtott kérelme, amelyben adójának 3 évi halasztását kérte. ERI István 1966. 157. 1781-ben a Kab-hegytől délre az első katonai felmérés térképén - Ascher Hütte felirat olvasható. MÉSZÁROS Gyula 1986. 296. Az 1784-85-ös helytartótanácsi jelentés szerint a 12 munkással termelt az üzem, amely gr. Zichy Károly tulajdona volt. MÉREI Gyula 1943. 103. 1785-ben a település 13 házból áll és 118 lakosa van a Glasschmölze - üvegolvasztó nevű telepnek. ÉRI István 1966. 1577. 1799. július 7-én Kitaibel Pál ír a naplójában a vázsonyi hutáról, amelyhez a homokot és az öntőtégelyhez való tűzálló agyagot Somhegyen bányásszák. GOMBOCZ, Endre 1945.1. 387. 204 1792-ben már létezett az üvegolvasztó. 1795 táján Máriássy István uradalmához tartozott a műhely, amely fehér és zöld üvegből ablakkarikát, palackot, üveglopót és poharakat gyártott és azt üveghutás bérelte. 1810-ben is létezett, s termelése 1827-ig követhető. - Történetére lásd: CSIFFÁRY Gergely 1994. 36—39.; 1996. 141-143. 205 1810 után, de még 1817 előtt a település határában Szepessy József egy másik üvegcsűrt állított fel, s amely 1838 táján szűnt meg. Nevezték Csurgói hutának is. CSIFFÁRY Gergely 1994. 37-39.;1996. 142-144. 206 A Szlavóniában lévő Breznicán, a nasicei uradalom területén, valamikor 1778 előtt létesült üvegkészítő műhely. LANG Ádám 2004. 34. 1786-87-ben, mint a Verőce megyei Nassica üveghutáját említi HECKENAST Gusztáv 1991. 98-99. 1793-ban is Nassica néven szerepelt. BLASKOVITS József 1793. 18. 1845-ben Breznicá néven írt róla RAF- FELSPERGER, Franz 1845.1. 540. 1895-ben még létezett. SÁGHELYI Lajos 1938. 228. A forrásokban Breznicá és Nassica néven említik. 207 1786-ban létezett Nemesin községben egy üvegkészítő műhely. KORABINSKY, Johann Matthias 1786. 438. 208 1757 tavaszától termelt Gasteiger János Mihály Deutsch-Hütten nevezetű műhelye. A jövedelmező üveghuta környékén egy negyedszázad alatt kiirtották az erdőket. - Történetére lásd: ÉRI István 1966. 149-150.; ILA Bálint-KOVACSICS József 1964. 294-295. 287
