Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Függelék - A magyar királyság üvegipari létesítményeinek adattára a XII. századtól 1920-ig
209 1782-1785 közti József-kori első katonai térképen a község határában (Collectio VIII. Sectio 28.) két sófözőt ,£aliter Hütten", valószínűleg hamuzsíríözőt jelez a térkép. Ez az üveghuta a Czindery birtokhoz tartozó Szentmihályfán 1828-ban már, mint üvegcsűr szerepel 8 házával és 73 lakójával. NAGY, Ludovicus, 1828. I. 312. 1840-ben is említik. ÉRI István 1966. 154. 1842-ben üveghutájáról ír FÉNYES Elek 1842. II. 227. 1856-ban a fábrika 2 kemencével és 8 tégellyel üzemelt. TELKES Simon 1895. 10. 1913-ban Németfalu határához tartozó Szcntmihálypusztán 256 fő élt. Helységnévtár 1913. 21. 210 1785-ben a Helytartótanács jelentése szerint 8 munkással már termelt az üvegkészítő telep. ECKHART Ferenc 1958. 139. 1807-1808-ban is működött a szentkereszti egyház tulajdonában lévő üveghuta, amelyet Spiller Ignác bérelt. MÉREI Gyula 1951. 118. A németi huta működésére utalnak a település demográfiai adatai is, 1784-ben a népszámlálás szerint 289, majd a pécsi püspökség sematizmusai szerint 1812-ben, az üzem megszűnése után 239 katolikus lakta. BÁN Péter 1995. 309. Az üveghuta megtalálható Görög Demeter atlaszában a Baranya megyét ábrázoló mappán. 211 1780-ban már fennállt egy térképi adat alapján a Batthyányak mozsgói uradalmához tartozó üzem. LEHMANN Antal 1969. 96. 1800-ban még termelt. VARGA Vera 1989. 34. 1812-ben is írtak létezéséről. T. MÉREY Klára 1999. 29. 1820-ban igen jó közönséges öblös- és ablaküveget készítettek itt. TELKES Simon 1895. 3—4. 1846-ban az üvegkészítő műhely gr. Batthyány Kázmér tulajdona. Hetilap 1846. december 8.- 1851-ben FÉNYES Elek 1851. III. 50. emliti. Az 1860-as évek táján még működő hutától csoportosan települtek át a munkások az ajkai üveggyárba 1880-tól. ÉRI István 1966. 155. A megszűnése 1880 utáni évekre tehető. NÉMETH István 1984. 556. Az egykori üzem épületének alapfalai és a huta törmelékdombja az 1980-as évek elején, a felszínen is jól láthatóak voltak, a Baranya megyei Almamellék falu határában, ún. az Üveggyár, Huta, Öreghuta néven említett határhelyen. - BABICS András SZITA László 1982.1. 385. A forrásokban Lukafa és Almamellék neveken szerepel. 212 A Szent Katalin üveggyár alapítása 1828 előttre tehető, miután üveghutája már szerepel a nyitrai püspökség 1828-1846 közt kiadott sematizmusaiban. Az 1910-es népszámlálás szerint 129 fővel termelt. 1918-ban még fennállt Schreiber Vince nemsói gyára. SÁGHELYI Lajos 1938. 346. 213 1793-ban Szlatinán üveghuta létezett. BLASKOVITS József 1793. 18. 214 1771 -ben a Pálffy család bájmóci uradalmában már működött az akkori Handlova községben lévő üzem. Fehér üvegből poharat, palackot, zöldből palackot termelt. K. KARLOVSZKY Endre 1896. a. 59. 1784-85-ben a Helytartótanácsnak jelentették működését. MÉREI Gyula 1943. 103. A forrásokban Handlova néven említik. 215 1711-1712-ben állította fel a pécsi püspöki uradalom területén az első üvegcsűrt, az akkor Nádasd (ma: Mecseknádasd) falu határában a Hidas-patak mentén. 1723-ban Georg Gúny volt a hutamester. Az 1732-33-ban szünetelő officina termelését Johann Gasteiger hutamester indította újra, akinek 1744-ben történt elhunyta után a fia Philipp Gasteiger vette át a műhely irányítását. Az üzem 1761-ig üzemelt, ezután a műhelyt áttelepítették Újbányára a későbbi Kisújbányára. LANG Ádám 2004. 19-24. 1782-85-ben készült József- kori katonai felvételen Obánya területén Nadasder Glass Hütte néven szerepel az üzem, amely ekkorra már csupán lakott hely volt. (Colonne XL Sectio 31.) N. IPOLY Márta 1982. 33. Téves adatokat közöl 1786-ban működésére KORABINSKY, Johann Matthias 288
