Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Függelék - A magyar királyság üvegipari létesítményeinek adattára a XII. századtól 1920-ig
107 1786-ban először KORABINSKY, Johann Matthias 1786. 118., 1793-ban BLASKOVITS József 1793. 18. említi üvegcsürét. Később, 1837-ben FÉNYES Elek 1837. II. 177. és 1846-ban RAFFELSPERGER, Franz 1846. II. 752. is tudósít a kamarai birtokon létesült üvegolvasztóról. 108 1786-ban Chocholna nevű faluban üveghuta létezik. KORABINSKY, Johann Matthias 1786. 82. A XVIII. század elején az üvegcsűrben habán üvegesek gyártottak finom üveget. VERES László, 1991. 58-59. A nyitrai püspökség sematizmusai szerint 1828-ban és 1846-ban egyaránt 133 ember dolgozott itt. 1865-ben a legolcsóbb hazai üveggyárak közt található. KŐNEK Sándor 1865. 317. A műhely legutolsó működési adata 1874-ből ismert. HUNFALVY János 1874. 110. A forrásokban többnyire Kiskosolna néven szerepel. 109 1763-ban Gödre és Szentmárton pusztákon a Petrovszky családnak, a Tormás-patak mentén megszűnt hamuzsírfőzője volt egy térképi adat szerint. PAPP-VÁRY Árpád-HRENKÓ Pál 1989. 104—105. 1794-ben a Petrovszky birtokon üvegcsűr működött. MÉREY Gyula 1951. 117.;LANG Ádám 2004. 42. 1799-ben Kitaibel Pál is leírta a naplójában a működő hutát. LEHMANN Antal 1971. a. 118. Görög Demeter atlaszában (1802-1810) még feltűntette a létező műhelyt. 1828-ban a telepen 7 házban 51 lakos élt. NAGY, Ludovicus 1828. I. 57. A település határában lévő Glasberg (Üveghegy) hatámév az egykori üvegcsűr emlékét őrzi. PESTI János 1982.1. 120.; LANG Ádám 2004. 42. 110 1760-ban létesült a Bornemissza család üveghutája. HOFFMANN, Herbert 1972. 91., ahová cseh és morva üvegkészítőket telepítettek. 1771-74-ben működő üzemként írták össze az üvegcsűrt. SZATHMÁRY László 1929. 485. Egy 1871-ben kitört tűzvészben megsemmisült az üzem, miután a tulajdonos Bornemissza Leopold felgyújtotta. GÁLFALVI György 1973. 240. - Történetére lásd: BUNTA Magda-KATONA Imre 1983. 69-72.; GÁLFALVI György 1973. 238-241. 111 1775-ben Lőbel Boschan bérlő létesítette a műhelyt, amelyet 1785-ben a József-kori térképen még feltűntettek a hozzátartozó hamuházzal. CSIFFÁRY Gergely 1996. a. 132-133; CSIFFÁRY Gergely 1998. 65-67. 112 Létezésére két adat van: KORABINSKY, Johann Matthias 1786. 179. és VÁLYI András 1799. II. 128. 113 1746^17-ből ismeijük az üvegcsűrt bérlő Jacobus Koghler nevét. 1785-ben, a helytartótanácsi jelentésben működő üzemként szerepel, bár csak évente 25 héten keresztül termelnek benne. Telep a működését 1834 előtt befejezte. - Történetére lásd: CSIFFÁRY Gergely 1998. 72-75. 114 1821 előtt keletkezett a határban a második üvegolvasztó, amely közel 25 évig működött. - Történetére lásd: CSIFFÁRY Gergely 1998. 75—77. 115 1741-ben a pásztói apátság létesítette az üzemet, amelyet bérlők működtettek. 1780-ban már nem szerepelt a huta jövedelme az apátság kimutatásaiban, mivel időközben megszűnt. Utóbb 1964-ben Kovács Béla régész feltárta az apátsági üveghutát, s ez volt az első hiteles ásatással megkutatott hazai üvegcsűr Magyarországon. A régészeti kutatás egy 3 kemencés műhely létét igazolta, ahol zöld ablaküveg és zöld üvegből fújt kanosokat, palackokat gyártottak. - Történetére lásd: KOVÁCS Béla 1969. 205-211.; CSIFFÁRY Gergely 1998. 77-83. 116 1780-ban létesült a területen egy másik erdei üveggyártó telep. 1785-ben, a helytartótanácsi jelentésben szerepel. 1799-ben Vályi András is említi. Az üzem 1830 után befejezte a 277
