Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Függelék - A magyar királyság üvegipari létesítményeinek adattára a XII. századtól 1920-ig

termelést. A forrásokban Almásy-féle, Felső- vagy Belsőhuta néven is előfordul. - Történetére lásd: CSIFFÁRY Gergely 1998. 82-84.

117 A XVIII-XIX. század fordulóján keletkezett a forrásokban Fiskálitás-, Legfelső- vagy Kalitkáshuta néven említett műhely, amely közel negyed századig állt fenn. - Történetére lásd: CSIFFÁRY Gergely 1998. 86-87.

118 A hiányos források szerint 1828 körül keletkezett a korszakban Kevicki-, Ötházhuta, Da- rázskút és Alkar néven szereplő üzem, amely 1850 előtt szűnt meg. - Történetére lásd: CSIFFÁRY Gergely 1998. 84-86.

119 1875-ben három vállalkozó (Hirsch Gyula, Elszner Rudolf és Trexler Ferenc) létesítette a gyárat, gr. Schönbom Ervin birtokán, ezért Ervinhalmának is nevezték. A következő évben az új üzem tőkehiány miatt megszűnt. - LEHOCZKY Tivadar 1881. II. 444. Az épületek egy része 1879-ben leégett. - LEHOCZKY Tivadar 1881. III. 286.

120 1786-ban Bisztrón üvegcsűrt említenek. KORABINSKY, Johann Matthias 1786. 58. 1792-ben is összeírták a működő üzemek közt. TELKES Simon 1895. 8. Később, 1810- ben Bisztrán és Felsőgerebenen két zsidó főzőmester készítette a műhelynek a hamuzsírt. LEHOCZKY Tivadar 1881. II. 418.

121 Esterházy Miklós hrinyovai hutája 1790 előtt keletkezett, miután az évben a Hrinyováról jött Stuller János már üvegcsűrt épített Répáshután. VERES László 1984. 25. 1793-ban Ruber Károly bérelte az üzemet 1700 írt-ért, ahol évente 20-22 hétig folyt a munka. A telepet 1817-től Perger Ignác bérli és fejleszti, ahol 1842-ben 220 munkás dolgozott. MÉREI Gyula 1951. 118. Az egykori üveghuta a XIX. század során modem gyárrá fejlődött 1888 után. Az üzem 1893-ban leégett, viszont újraépítették, ahol táblaüveget, tükröt, öblösüveget gyártottak. TELKES Simon 1895. 39-40. 1910-ben 294 főt alkalmazott a gyár. 1917 elején a háború miatt termelése leállt. SÁGHELYI Lajos 1938. 342. Későbbi sorsára nincs adatunk.

122 Az Esterházyak Miklósfalváról (Zólyommiklós) az üveghutát a tűzifa hiánya miatt 1826- ban áttelepítették Hrinyovára. GRÜNWALD Béla 1887. 15. 1842-ben ezt a gyárat is Perger Ignác bérli, amelyet kaliszkói üveghutának hívtak és 144 alkalmazottal termelt. MÉREY Gyula 1951. 318. A gyár 1877-ben még fennállt. SZVIRCSEK Ferenc 1989. 168. Megszűnése 1885-87 közt következett be, s azzal egyidejűleg a másik herencsvölgyi gyárat fejlesztették, s ennek munkásai is ott helyezkedtek el. KISS Károly 1885. 448. Ekkor még mindkét gyár termelt, viszont GRÜNWALD Béla 1887. 15. szerint már csupán egy üzem létezett. A forrásokban: Szkaliszkó vagy magyar fordításban Kövesdomb néven szerepel. TELKES Simon 1895. 79. - Történetére lásd: GRÜNWALD Béla, 1887. 15.

123 1825-ben ezt az üzemet a Perger testvérek állították az Esterházy herceg véglesi uradalmában, azért hogy a törökországi üvegexportjukat növelhessék. FUTÓ Mihály 1944. 225. Szlaneczen 1828-ban már 19 lakóépületben 150 lakosa volt a telepnek. NAGY, Ludovicus 1828. I. 463. 1843-ban kiállították a Perger testvérek üveggyári termékeit a második pesti iparmű-kiállításon. Tárgyjegyzék 1843. 44. 1846-ban már nehézségek voltak a szlanici gyárban, 6 évre a Pergerék bérbe szándékozták adni. MOLNÁR László 1976. 96. 1913- ban Herencsvölgy külterülete volt 193 lakossal. Helységnévtár 1913. 87. A forrásokban Szalánc üveggyára: Szlanetz, Szlanc, Szlanic néven szerepel.

124 A műhely keletkezése 1685-re tehető, ekkor jelenik meg a hatámevek a közt a Huta név. - TÓTH Sándor 1910. II. 406. - Nagyobb fejlesztése 1870-ben volt. 1893-ban 27 munkással termelt öblös- és köszörült üveget. TELKES Simon 1895. 55. A gyártelep még

278