Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Az üvegipar születése

részben egy vegyületből, az ún. trona anyagából áll, amelynek az összetétele (Na2C03NaHCO3 H20).39

A nagyobb mérvű üveggyártás Egyiptomban i. e. 1370 körül kezdődött. Ennek során az Alexandria melletti nátron tavakból kitermelt szódát kvarchomokkal tégelyekben üveggé olvasztották. Az ókorban közel fél évezredig Alexandria lett az üvegkészítés központja. Az egyiptomi üvegek feltehetően a kereskedők révén Kínáig eljutottak, ui. a régi Han-dinasztia (i. e. 206-i.sz. 8.) évkönyveiben egy bizonyos lin-li nevű tengeren túlról importált anyagot, feltehetően alexandriai eredetű üveget említenek. Az üvegkészítés tudománya Egyiptomból terjedt aztán el, s i. e. 800 körül jutott el a föníciaiakhoz.40

Alexandriából sugárzott szét az üvegkészítés és díszítés a Földközi-tenger melléki népekhez, egyiptomi mesterek állítottak fel Kréta, Lesbos, Rhodos görög szigeteken további üvegkészítő műhelyeket. Ok építették a Római Birodalomban az első üveghutát Cumae és Salemum városokban, ahol a Voltumus folyó fehér homokját használták,41 s ők voltak azok, akik Rómában, az örök városban egy hasonló műhelyt elsőként berendeztek.42

A Mediterráneum vidékén mind elterjedtebbé váló üvegkészítés technikája később új eredményekkel gyarapodott. Az i. e. I. század végén Szidon föníciai városban találták fel az üvegfúvó pipát, amely a gyártást forradalmasította. A legkorábbi fúvóit üvegeket a Toscanellában feltárt etruszk sírokból ismerjük. A Krisztus születése utáni 50 táján sikerült Szíriában a barnakö nevű mangán- oxid hozzáadásával először átlátszó (színtelen) üveget készíteni. Ekkor épültek meg azok az új típusú kemencék, amelyekben az üveget kellő

2. kép. Földbeásott gödörben történő olvasztás Egyiptomban, az olvasztókemence feltalálása előtt

(GURMAI Mihály 1978.1. 63.)

39 AGRICOLA, Georgius 1985. 550.

40 Römpp Vegyészeti Lexikona 1984. 4. 840.

41 DIVALD Koméi 1912. 346.

42 VERES László 1991. 11.

26