Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Az üvegipar születése

hőfokúra lehetett izzítani ahhoz, hogy hígan folyjék, s a hívással öblösüveg­gé lehessen formálni.43 Ezzel az új módszerrel lehetőség nyílt arra, hogy tö­megesen, már-már „ iparszerűen ’’ készüljenek az üvegedények, üvegtárgyak a mindennapi használatra. A római üveggyártás A Római Birodalom területén az üveggyártás Augusztus idején (i.e. 30. - i. sz. 14.) indult fejlődésnek, s az ő uralkodása alatt honosodott meg az üvegkészítés Hispániában és Galliában, majd innen Trier közvetítésével Germániában, a Rajna vidékén is elterjedt, ahol az i.sz. utáni II. század vé­gére Colonia Agrippa (Köln) üvegipara már olyan színvonalra emelkedett, amely az egész római üveggyártás számára követendő példává lett.44 A színes millefiori üvegek a római üveganyag legszebb tárgyai. Elnevezé­sük alapja egy középkori olasz eredetű szó, amelynek a jelentése: ezervirág. Az ókorban talán vasa murrinának, vagy csak egyszerűen murrinának nevez­ték. A készítését Egyiptomból vették át a rómaiak a köztársaság korának utol­só éveiben. Negatív formába rendezve különböző színű üvegszálakat helyezett el a mester, amelyeket előre elkészítettek. Ezt utólag felmelegítve a szálacskák összeolvadtak, folytonos felületet alkottak, legvégül a felület csiszolásával ala­kult ki a végleges minta formája. Ezek a tárgyak alkotják egy korszak, az ön­tés útján történő üvegkészítés alkonyát. Az I. század végén megszűnik készí­tésük, átadják helyüket a hívással készült üvegeknek.45 A római üvegipar a III. század végén az ún. diatretikus üvegekben érte el tetőpontját. Ezeknek a harang alakú kelyheknek és csészéknek nem volt tal­puk és 5-10 mm távolságban egy szintén üvegből készült finoman csiszolt háló fogta körül. Miután az üvegháló több ponton rá is tapadt az edény kül­ső oldalára, ezért benne a legforróbb italt is kézben tudták tartani.46 A római kultúrával együtt terjedt el az üveg használata a provinciákban is. A római légiók hódításai nyomán üvegkészítő műhelyek is keletkeztek: His­pániában (a mai Spanyolországban), Galliában (a mai Franciaországban), 43 PATURI, Robert Felix 1991. 5. 44 VERES László 1991. 11. 45 KATONA Győr Zsuzsanna 1987. 49.; 1989. 69-71. 46 PATURI, Robert Felix 1991. 65.; SZVESNYIKOV, Mihail 1948. 19. 27

Next

/
Thumbnails
Contents