Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Függelék - A magyar királyság üvegipari létesítményeinek adattára a XII. századtól 1920-ig
A MAGYAR KIRÁLYSÁG ÜVEGIPARI LÉTESÍTMÉNYEINEK ADATTÁRA A XII. SZÁZADTÓL 1920-IG Az adattárban, az egyes üveggyártó telepek az 1913-as helységnévtárban feltüntetett hivatalos néven szerepelnek. Miután sok esetben az anyaközség külterületén keletkezett üveghuták a megszűnésük után nem minden esetben váltak állandó településekké, az évszázadok során gyakori közigazgatási változásokon mentek át, s hol ide, hol oda csatolták. Ezért az 1913-as helységnévtár alapulvétele volt az egyetlen kézenfekvő megoldás. Azt is tudjuk, hogy ez a helységnévtár a XIX. századvégi és a XX. század eleji névmagyarosítások eredményeként rögzült településneveket adja közre. A névmagyarosítás során különféle túlzásokba estek. Példaként két esetet említünk. A Zólyom megyei Dubovo falut, amely a szlovák „ tölgy ” ill. „ tölgyes ” kifejezéseket takarja, a névmagyarosítás után „Dobó”-ra keresztelték, Dobó István egri várkapitány iránti tiszteletből. A túlzások egyik szélsőséges esete a Turóc megyei Kossut falu, amely a szlvovák nyelvben „kecskebak”, vagy „szarvas” jelentéssel bír, amit utóbb Kossuth-ra változtatták, Kossuth Lajos iránti tiszteletből. Azzal, hogy az 1913-as helységnévtárat vettem alapul, a termékeiről közismert Sompataki üveghutát nem a telep neve szerint lehet megtalálni, hanem Bakony bél település neve alatt, miután annak a határában keletkezett. A Trencsén megyei Zsittna határában létesült Karolinavölgy néven említett műhelyt Búzás neve alatt találjuk meg. Az egyes üvegipari üzemekre vonatkozó adatokat a jegyzetekben találhatjuk meg, s így tettem ellenőrizhetővé a jegyzékben szereplő telephelyeket. Itt adom közre az adott üvegipari létesítmény különböző neveit, amelyek a forrásokban előfordultak. Például: Zsolt (Trencsén) üveghutáját nevezték: Szlichó, Zljecho, Gápel és Villabánya neveken is. Néhány esetben nem tudtam az 1913-as helységnévtár alapján azonosítani a települést, akkor azt a jegyzetben feltüntettem. A magyar királyság üvegipari létesítményei a XII. századtól 1920-ig című jegyzékben az üveghutákat külön nem jelöltem meg a település neveknél. Tehát a jelöletlen települések nevei minden esetben üveghutát, vagy üveggyárat jelentenek. Viszont a tükörgyártó műhelyeket (□) a négyzet jelével, a metsző intézetet (*) csillaggal, és a tervezett, de soha meg nem valósult üzemeket (+) az összeadás jelével láttam el. 252
