Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Függelék - A magyar királyság üvegipari létesítményeinek adattára a XII. századtól 1920-ig

A jegyzékben szereplő 343 üvegipari létesítményből a 4 tervezett gyár kivételével a többi, 339 üvegipari létesítmény hosszabb-rövidebb ideig termelt. Ezen belül 335 üveghutát vagy üveggyárat, továbbá három tükörgyártó fabrikát és egy üvegmetsző intézetet vettem számba. Végső soron összesen 335 üvegolvasztó működésére találtam adatot a történelmi Magyarország területén, a XII. századtól 1920-ig eltelt nyolc évszázadból.

Az üvegipari létesítmények adattárának az összeállításával több célom volt. Az eddig megjelent üvegipari tanulmányokban, kötetekben a szerzők nem fordítottak különösebb figyelmet az egyes üveggyártó telepek pontos földrajzi lokalizálására. Ezért szükség volt a munkám során egy megbízható település névjegyzékre, amellyel reményeim szerint, segíteni tudtam a további történeti és iparrégészeti kutatásokat.

Miután a magyar gazdaságtörténeti szakirodalomban az üvegiparról külön nem írnak, hanem csak, mint az építőanyag-ipar (cement- tégla-, cserép-, porcelán- és kőedénygyártás) egyik ágáról, ezért ez az iparág az összefoglaló munkákban sajnálatos módon alulreprezentált, s meglehetősen marginális megvilágításba került. Az üvegipari létesítmények adattára segíti a szakembereket abban is, hogy a hazai múzeumainkban vagy a különböző magángyűjteményekben fellelhető üvegipari emlékek készítésének a helyeit s a keletkezésük korát tovább pontosíthassák.

Végezetül szerettem volna azt a munkát is segíteni, amelynek a végső célja a magyarországi üveggyártó telepek kataszterének elkészítése. A Magyar Királyság üvegipari létesítményeinek adattárában található valamennyi település neve az 1913-as helységnévtár alapján szerepel. A településnevek mai elnevezéseit a Lelkes György (összeállította): Helységnév-azonosító szótár. (Baja. 1998.) alapján azonosítottuk. Az 1920-as trianoni határokon túli települések földrajzi lokazálásakor A történelmi Magyarország Atlasza és Adattára 1914. (Pécs. 2001.) kiadványt használtuk.

Az adattárban számbavett 343 üvegipari létesítményről készült egy megyék szerint földrajzi névmutató. Ebben szerepelnek mindazok az üzemek és tervezett vállalatoknak a helyei, amelyek az elmúlt 800 évben a történelmi Magyarország 50 vármegyéjének, valamint Budapest fővárosnak a területén keletkeztek. Ez a jegyzék alkalmas bizonyos következtetések levonására az üveghuták területi megoszlásáról, amely a következő képet tükrözi.

Felső-Magyarország, azaz a Felvidék 16 megyéje (Zemplén 1, Sáros 19, Abaúj-Toma 10, Borsod 11, Heves 16, Nógrád 23, Gömör-Kishont 9, Hont 6, Szepes 5, Liptó 7, Zólyom 15, Bars 20, Nyitra 6, Trencsén 12, Turóc, 3,

253