Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Az üvegipar születése
AZ ÜVEGIPAR SZÜLETÉSE Horatius időtálló mondása szerint: „ Semmit sem rejt el a föld, amit az idő ne tárna fel". Az üveget természetes előfordulásában az ember évezredek óta ismeri. Az őskori ember a vulkáni eredetű természetes üvegből, az ob- szidiánból készített kemény és éles szerszámokat. Az obszidián nem ásvány, hanem kovasavban gazdag, gyakran kristályzárványokat tartalmazó vulkáni üveg. Az obszidián a hirtelen lehűlt vulkáni lávából képződött üvegszerű, áttetsző, feketésszürke, néha vörös kőzet. A mesterségesen előállított üvegből készült tárgyak alkotó részei: szilíci- umoxid (Si02), nátriumkarbonát = szóda (Na2C03), mészkőliszt (Ca2C03) és fémoxidok, vagy a hasonló összetételben a nátriumkarbonát helyett káliumkarbonát = hamuzsír (K2C03). Az üveget a régészeti kutatások szerint az emberiség először a Közel- és Közép-Keleten állította elő. Minden korábbi próbálkozás ellenére az üveg felfedezésének a pontos helye és ideje nem határozható meg. A legújabb elképzelések szerint a bronzkorban, az i. e. V—IV. évezredben ismerték meg az üveget, mint a kerámiakészítés melléktermékét. A viszonylag magas hőmérsékleten égetett kerámiatárgyak anyaga porózus volt, s ez vízáteresztővé tette azokat, és azért, hogy a kerámiák vízhatlanok legyenek, üvegmázzal vonták be. Az is bizonyosnak vehető, hogy az üveg felfedezése kapcsolatban állt a fémfeldolgozással, a különféle ércek olvasztásának és ötvözésének a megismerésével, miután az ércek olvasztásához magas hőmérsékletre volt szükség, magasabbra, mint amilyent az agyagedények égetése és a máz készítése megkívánt. Közel- és Közép-Keleten az i. e. V-IV. évezredben a technikai ismeretek már lehetővé tették, hogy az ércek olvasztásakor véletlenül keletkezett üvegdarabkákat tudatosan az üvegkészítés szolgálatába állítsanak. így azután Egyiptom, Szíria és Mezopotámia területén, az azonos fejlettségű ókori társadalmakban szinte párhuzamosan fedezték fel az üvegkészítést.33 A régészeti anyagok alapján Szíriában már i. e. V. évezredben készítettek különböző színű opak üveggyöngyöket, míg Egyiptomból hasonló üveggyöngyök csak az i. e. IV. évezred végéről ismeretesek. A legkorábbi öblösüveg-töredék az i. e. XII. századból Mezopotámia területén került elő. E terület üvegiparának a fejlettségét jelzi, hogy i. e. 1700 körüli időből is33 VERES László 1991. 10. 23
