Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Az üveggyártás technológiája
az üveget a karcolás helyén barázdásan homályosra marta. Többszöri leön- téssel akár rétegezett alakokat is marattak. Legegyszerűbb díszítés az optikai díszítés, amely önmagában, formába fiivás során keletkezett. Az edény falának benyomódásaival, barázdák, csavarásszerű minták kialakításával az üveg testén a fény-árnyék játékát lehetett rögzíteni. Elterjedt díszítő eljárás volt a légbuborékok hagyása, a még képlékeny üveg falának szöggel való lyuggatása, s ily módon apró zárványok keletkeztek az edény falában. Gyakran alkalmazták a rátétes fonaldíszítést. Ez már nagyobb technikai tudást igényelt, mert a színes fonalakat az üveggömbre még a végső fuvás előtt el kellett helyezni.32 32 BORSOS Béla 1974. 8-9.; VERES László 1989. a. 31-34. 22