Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Élet az üveghuták árnyékában
Elkelt a gyermekmunka kemencék körül, ahol az üvegfúvóknak egy-egy gyermek segédkezett a formák kezelésében vagy a késztermék elszállításában. Az üvegáruk csomagolását többnyire nők végezték. A parádi hutánál 1820-ban negyedévenként összegyüjtették a gyerekekkel az üvegcserepeket az újbóli fel- használás végett, takarékossági okokból.886 Ugyanez a szabad munkaerő (a női és gyermekmunka) hasznosul az év azon hónapjaiban, amikor nem működik az üzem, mivel ők dolgoznak a mezőgazdaságban s végzik az erdei munkát. A gyermeki munkaerőt védő legkorábbi törvényeket az üvegiparáról híres Velence hozta 1284-ben, amikor kimondták, hogy nyolc évesnél fiatalabb fiút vagy leányt az üveggyártók nem foglalkoztathattak. A XVIII. század során a manufaktúraiparban elharapódzó gyermekmunka miatt II. József 1787-től rendeletben tiltotta meg a 9 éven aluli gyermekek ipari termelésben való részvételét. Ez a rendelet hosszú ideig Európában egyedülálló volt, miután Anglia majd 1819-ben, Poroszország 1839-ben, Franciaország 1841-ben szabályozta csak a gyerekek gyári felvételének a korhatárát.887 A rendelet ellenére a XIX. század utolsó harmadában Magyarországon a kő-, agyag- és üvegiparban főként fiúk dolgoztak, míg a szövő- és fonóiparban, az élelmiszeripar egyes ágaiban (dohány, konzerv) pedig leányokat vettek fel. Nem volt ritka a 10-14 órás munkanap és a gyermekmunkások éjszakai beosztása sem. Néhány üveggyárunk munkásállománya 1910-ben*u Telep neve Összes munkás Férfimunkás Női munkás Ajka 231 179 52 Csehberek 233 186 47 Bél 82 69 13 Feketeerdő 264 221 43 Felsőgereben 62 57 5 Felsőszemye 21 10 11 Ferencvölgy 49 48 1 Herencsvölgv 294 250 44 Livóhuta 68 58 10 Salgótarján 414 391 23 Szelestyehuta 154 148 6 Tamásd 72 64 8 Zayugróc 344 262 82 Zsolt 121 103 8 886 A debrő-parádi uradalom számadáskönyve 1820-ból. MM. TDGy. 91. 128. 1. 887 ENDREI Walter 1969. 100. 888 Az 1910-es népszámlálás hivatalos adatai szerint. 228
