Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Élet az üveghuták árnyékában
előbbiek szerint 1848-51 között a Gyertyánvölgyben lakó 60 munkás mellett 40 répáshutai, vagyis összesen 100 embert foglalkoztatott az üveggyártás. A település, illetve a huta fokozatosan épült ki. 1885-87 között az üzemben 70 munkás dolgozott, akiknek 50%-a férfi, 30%-a nő és 20%-a gyermek volt.862 Ebben az időben 194—195 fős a huta melletti telep lakossága, s az új település össznépességének 36%-a közvetlenül az üzem eltartottja. Eszerint egy üzemi dolgozóra majdnem 3 eltartott jutott. 1894-ben, Gyertyánvölgyben 1 üzleti alkalmazott és 56 munkás, tanonc és napszámos dolgozott.863 Az összesen 57 üzemi alkalmazott mellett a telepen 172 személy élt, vagyis a népesség 33%-a az üveggyár alkalmazottja, azaz minden dolgozóra pontosan 3 eltartott jut. Ez a számítás valószínű így nem fedi a valóságot, mert a gyertyánvölgyi üveggyár munkásainak egy része bizonyosan Répáshutáról járt be dolgozni, tehát az eltartottak aránya még magasabb volt. Más felső-magyarországi, XIX. századi hutánál is hasonló arányokat tapasztalunk. 1847-ben a Divényoroszi határában működő bzovai olvasztónál 200 embert alkalmaztak, ebben a létszámban valamennyi szak- és segédmunkás benne volt.864 Néhány év múlva - 1851-ben - a két Bzova pusztán 857 katolikus és 11 evangélikus lakos élt.865 Ezek szerint egy hutai alkalmazottra valamivel több, mint 3 eltartott családtag jutott. A szintén Nógrád megyei Balassahután 1856-ban az üzem 26 munkást foglalkoztatott, de akik közvetlenül részt vettek az üvegkészítésben, az összesen 8 fő volt (1 üvegolvasztó és 7 üvegfúvósegéd). A hutakemencék kiszolgálásában viszont még 17 személy vállalt munkát: 3 favágó, 3 fűtő és 9 napszámos, s ehhez a kisegítő személyzethez kell számítanunk az üzem számvevőjét és az ácsot is.866 Ezek szerint majdnem minden hutai szakmunkást 2 segédmunkás szolgált ki. Viszont az üzem nem nélkülözhette a csomagolást végző nőket, továbbá a készáru szállítását végző fuvarosokat. Valószínű, ezek számával együtt egy hutai szakmunkást bizonyosan 3 további személy szolgált ki. A magyar üvegiparral foglalkozó szakirodalomban általánosan elfogadott vélemény, hogy üveghutáink a XVIII. században, illetve a XIX. században 6-10 fő szakmunkást foglalkoztattak. Az újabb kutatások szerint a legtöbb 862 VERES László 1978. 35. 863 TELKES Simon 1895. 90-91. 864 SZVIRCSEK Ferenc 1982. 67. 865 FÉNYES Elek 1851. I. 190-191 866 SZVIRCSEK Ferenc 1982. 69. 223
