Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Élet az üveghuták árnyékában

üveghutában, az 1780-as években kétszer annyi munkás dolgozott, mint ezt megelőzően. Míg korábban az üvegolvasztóknál általában 5 munkást alkalmaz­tak, addig az 1780-as években már 10 szakembert találunk az összeírások­ban.867 Általában az üveggyártásról szóló munkákban a huták népességét, eltartóképességét nem, vagy alig érintik. E kérdés vizsgálatánál Veres László jutott a legmesszebb. Szerinte a XVIII-XIX. században egy-egy üveghuta ter­melésének feltételeit 30-50 ember munkája biztosította.868 E tanulmány írója több tanulmányban vizsgálta az üveghuták létszámát, azok eltartóképességét.869 Nagy Ludovicus 1828-29-ben kiadott statisztikájából870 még kiderül, hogy a korabeli hutatelepek létszámadatai alapján a nagyságrendet illetően 3 csoportja van a magyarországi üveghutáknak. Az első csoportba a 20-50 fővel a kicsi és kezdő üveggyártó telepek so­rolhatók, mint: Kaposkeresztúr-Hugomér (36), Málnapatak-Farkasvölgy (45), Málnapatak-Jópatak (34), Málnapatak-Szamotercs (39) lakossal. A második csoportba 50-150 fős lakossal már azok a telepek tartoznak, amelyek már néhány éve folyamatosan üzemelnek és ezek a közepes nagy­ságú vállalatoknak tekinthetők, mint: Balassahuta (74), Csehberek-Zlatnó (103), Alsódaruvár-Ivanopolje (118), Eszék-Máriavölgy (86), Feketeerdő (135), Forgácsfalva (103), Kicő-Incevölgy (112), Madarasalja-Klak (76), Német- falu-Szentmihályfa (85), Répáshuta (85), Sarbó (73) és Tormafölde-Vétyem (136) népességével. Végül a harmadik csoportba 150-220 fővel azok az üvegkészítő helyek tartoznak, amelyek népessége stabilizálódott a több évtizedes működés so­rán, s egyben ezek voltak a legnagyobb üzemek a korban. Közéjük sorolhatók: Almaszeghuta (184), Bakonybél-Somhegy (252), Ebedec (212), Técső-Fe- rencvölgy (245), Herencsvölgy (219), Livóhuta (200), Málnapatak-Látka (168), Párád (291), Szikla (182), Zsolt-Zlicho (252) lakossal.871 Általában az üvegiparnál hangsúlyozni kell, hogy ezek a létesítmények ugyanúgy, mint a vashámorok, a népességre sokszorozó hatást gyakoroltak. Ezért nem tartható az a korábbi nézet, amely csak a manufaktúra tabellákon fel­tüntetett kis számú szakmunkás réteget vette figyelembe az üzemek létszámánál. 867 NÉMETH Györgyi 1991. 234. 868 VERES László 1991. 142. 869 CSIFFÁRY Gergely 1994. 31-67; 1995. 128-145. 870 NAGY, Ludovicus 1828-1829. I-II. 871 CSIFFÁRY Gergely 1995. 130-134. 224

Next

/
Thumbnails
Contents