Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
A századfordulótól az első világháború végéig
Település Férfi S S sO £ SS Összes Magyar s s Osztrák S S Német S S Egyéb S S 16. Nemsó 101 78,3 28 21,7 129 79 5017. Párád 113 88,3 15 11,7 128 122 4 1 1 18. Regéc 37 86,0 6 14,0 43 42 119. Rimakokova** 402 83,8 78 16,2 480 376 102 220. Sajószentpéter 505 100505 459 4621. Salgótafián 391 94,4 23 5,6 414 370 32 1222. Szelestyehuta 148 96,1 6 3,9 154 148 623. Szikla 47 10047 38 824. Szinóbánya 297 80,0 74 20,0 371 348 22 125. Szolyva 38 80,8 9 19,2 47 46 126. Tamásd 64 88,9 8 11,1 72 71 127. Técső 48 98,0 1 2,0 49 4928. Terebes- fej érpatak 79 95,1 4 4,9 83 53 30 "29. Tokod 101 86,3 16 13,7 117 88 5 22 2 30. Újbánya 48 78,7 13 21,3 61 46 1531. Zagyva- pálfalva 72 10072 53 18 1 " 32. Zayugróc 262 76,2 82 23,8 344 250 93 133. Alsódaruvár 117 88,6 15 11,4 132 73 56 1 2 34. Hum na Suthli*** 69 10069 68 1" 35. Vocin 108 78,8 29 21,2 137 106 31Összesen 4908 86,7 756 13,3 5717 4761 83,2 844 14,7 49 0,8 10 0,2 A történelmi magyar állam közismerten soknemzetiségű ország volt. 1910-ben az üveggyárak alkalmazottai közül állampolgárság szempontjából a négyötöde (83,2%) volt magyar, az osztrák állampolgárok aránya 14,7%, a német állampolgároké 0,8%-ot, míg az egyéb állampolgárok száma 0,2%-ot tett ki. A táblázatból az tűnik ki, hogy a legtöbb osztrák állampolgárságú, tehát külföldi munkaerőt a Schreiber céghez tartozó Felsőszemye, Lednicróna és Zayugróc gyárai foglalkoztatták. E vállalatok minőségi üveggyártását szakképzett külföldi munkaerőre alapozták. 1910-ben gyáraink közül 4 vállalat alkalmazott kizárólag férfimunkásokat (Borszék, Sajószentpéter, Szikla, Hum na Sutli). Az üzemek közt 8 további olyan volt, ahol a férfimunkások számaránya 90% feletti. Ezek Brassó, Felek, Felsőgereben, Garamrudnó, Salgótarján, Szelestyehuta, Técső, Tere- besfej érpatak gyártelepei voltak. További 16 olyan üzemet vettek számba 1910-ben, ahol a férfi dolgozók aránya 80%, vagy a fölötti lehetett. Ezek: 196
