Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Az energiaválság és a gazdaság a XVIII-XIX. századi Magyarországon

történő kiváltására. Ettől kezdve a céh kiváltságlevél adományozása uralkodói felségjoggá vált.655

Mária Terézia az 1760-as évek elején komolyan támogatta a magyarországi manufaktúraipar létrejöttét. Ez a folyamat elkezdődött az első kamarai manufaktúra 1763-ban történt alapításával, majd folytatódott az 1764. január 30-án kelt resolutionak a kibocsátásával, melynek a végrehajtását sürgette. 1765-től egymást érték a Magyar Kancelláriához intézett leiratai, s ez a hivatal a Helytartótanácstól és Magyar Kamarától kért felterjesztést a szabad királyi városokban és a bányavárosokban alapítandó manufaktúrák ügyében. Az uralkodó a városi manufaktúráktól a kincstári bevételek növekedését várta és a céhek gyengítését remélte.656 A céhes kötöttségek elég sok akadályt jelentettek, mivel azok elsősorban a manufaktúrák számára szükséges szabad munkaerő vándorlását akadályozták. Mária Terézia az 1770. évi rendeletével az egyik legerősebb ponton törte át a céhek kiváltságainak a falát, amikor elrendelte, hogy „ ha a céh házas mesterlegényt nem venne fel, az olyan házas legénynek legottan szabad lészen magoknak mesterségét folytatni. ”657

1766. április 10-én az uralkodó rendeletére Magyarországon is bevezették az addig csak az osztrák örökös tartományokban érvényes behozatali tilalmakat. Ez elsősorban a textil-, üveg- és fémárukra, illetve a lengyel vászonbehozatalra vonatkozott.658 Ez a rendelet közvetve kedvező hatást gyakorolt a magyar iparfejlődésre. Ez idő tájt egy sor textilmanufaktúra létesült, de az üvegiparban is lendületet adott az üzemalapításoknak. A rendelet hatására viszont pontosan azokban az iparágakban indult meg a fejlődés, amelyek közismerten sok hamuzsírt igényeltek. így az iparosodás közvetve további erdőpusztításokat eredményezett.659

1768. augusztus 8-án Mária Terézia elrendelte, hogy a kincstári birtokokon szervezzék meg az ipari növények termesztését, s ugyanakkor utasítja a Magyar Kamarát a manufaktúra alapítások előmozdítására.660 661 1770-ben a királynő a magyarországi abaposztógyártás fellendítése érdekében még ezen árucikk külföldi behozatalát is megtiltotta. Ennek ellenére az abaposztó66'

655 BENDA Kálmán 1982. II. 578.

656 CSIFFÁRY Gergely 1993. 20.

657 SZÁDECZKY Lajos 1913.1. 160.

658 BENDA Kálmán 1982. II. 582.

659 CSIFFÁRY Gergely 1996. a. 261.

660 BENDA Kálmán 1982. II. 583.

661 Durva, fehér vagy festett posztó.

175