Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Az energiaválság és a gazdaság a XVIII-XIX. századi Magyarországon
gyártása még 1785-ben is nagyrészt céhes keretek közt folyt.662 Ha már a vámszabályoknál tartunk, az 1754. évi vámszabályzatot történetírásunk mindig csak a hátrányos oldaláról értékelte. Viszont annak a céljai között szerepelt az is, hogy a Szilézia elfoglalása miatt a protekcionista rendszerrel az ottani elveszett manufaktúraipar helyett a külföldi konkurencia kizárásával az örökös tartományok iparát igyekezett fellendíteni.663 Ugyanakkor az 1754-es vámszabályok — akarva akaratlanul — éppen a konkurencia kizárásával segítették a hazai ipar fejlődését, csak soha nem értékelték ilyen irányú hatását. 1771. június 21-én elrendelte a királynő azt az adatgyűjtést, amely „a kereskedelem előmozdítása céljából” született. Minden törvényhatóságtól bekérte az adatokat, miféle cikkeket, hol, milyen árban és milyen mennyiségben, s átlag mennyi idő alatt készítenek el.664 Az intézkedés fö célja az volt, hogy feltérképezze a magyar ipart, mit termelnek, és mennyit exportálnak. Viszont a törvényhatóságok és a helyi szervek az adótól való félelem miatt elszabotálták a jelentéstételt, s így az adatgyűjtés csak 1774-re fejeződött be. Ezt az adatszolgáltatást H. József 1784-ben a megyékkel ismételten elkészíttette, hogy pontos képe legyen az ország iparáról. A megyék adatszolgáltatása azonban ez esetben sem volt pontos. A magyarországi ásvány- és gyógyvizek megismerésére és feltárására a XVIII. századi felvilágosult abszolutizmus kétségtelen nagy hatást gyakorolt. 1763. január 10-én jelent meg Mária Terézia rendelete, amelynek a végrehajtása során először vették számba szakemberekkel hivatalosan a magyar királyság területén lévő ásványvizeket. Az uralkodói rendelet szerint meg kellett jelölni a vizek pontos lelőhelyét és azok gyógyhatását is.665 A XIX. századi üveghuták a gyáriparrá válás útján című fejezetben már említettük a Helytartótanács 1783-ban kiadott rendeletét, amely a hazai ásványvizek palackozását segítette elő. A rendelet közvetve a hazai üveggyártás fejlesztéséhez is hozzájárult. Néhány hazai üveghuta utóbb az ásványvizek palackozásával jelentős megrendeléshez jutott. 1794-ben a Helytartótanács utasítást adott a fizikusok számára, arra vonatkozóan, hogy vizsgálják meg az ásványvizeket kémiai, fizikai és egyéb szempontból. Még ebben az évben Kitaibel Pált, a pesti egyetem kémia tanárát bízták meg az ország ásványvizeinek a tanulmányozásával.666 662 MOLNÁR Erik 1967. I. 350. 663 MOLNÁR Erik 1967. I. 343-344. 664 FUTÓ Mihály 1944. 59. 665 HML IV-l/b/84. Közigazgatási iratok. 1763. N.° 40. 666 MAGYARY-KOSSA Gyula 1940. IV. 225. 176
