Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)
Az energiaválság és a gazdaság a XVIII-XIX. századi Magyarországon
AZ ENERGIAVÁLSÁG ÉS A GAZDASÁG A XVIII-XIX. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON Meggyőződésem szerint a Habsburgok és a történelmi Magyarország iparosodásának kérdését alapvetően új szempontból kell értékelni. Történetírásunk évtizedek, sőt évszázadok óta ambivalens módon közelít a kérdéshez. Bár a kifejezetten kuruckodó történetírói megközelítés el is tűnt, nem olvashatunk az ország gyarmatosításáról, ennek ellenére időről időre napvilágot látnak ilyen és ehhez hasonló megfogalmazások a XVIII. századra vonatkozóan: „A bécsi udvar gazdaságpolitikája a század második felében súlyosan hátráltatta a magyarországi manufaktúrák ügyét, de távolról sem volt elegendő likvidálásukhoz. ”635 Ehhez hasonló elfogult, Habsburg-ellenes, olykor az egykori uralkodó osztály érdekeit, netán sérelmi politikáján nyugvó értékelését megfogalmazó véleménnyel találkozhatunk lépten-nyomon, a korszakról írt munkákban. Valahogyan másként kell kiindulni, mindenképpen a tényeket kell figyelembe venni. 1740. december 16-án, rövid másfél hónappal azt követően, hogy Mária Terézia kihirdette a trónra lépését, kitört az osztrák örökösödési háború és II. Frigyes porosz király bevonult Sziléziába. E támadás következtében a Habsburgok már 1741-ben végleg elvesztették a birodalom legiparosodottabb tartományát, Sziléziát. A 8 évig tartó háborút lezáró aacheni békekötéskor, 1748. október 18-án, de jure is le kellett mondani Sziléziáról, Pármáról, Piacenzáról, visszakapták Belgiumot és sikerült elismertetni a Pragmatica Sanctioban körülírt uralkodói jogokat. A Habsburg monarchia az 1756. VIII. 29-én kitört ún. hétéves háborúban még egy sikertelen kísérletet tett az értékes tartomány visszaszerzéséért, végül a háborút lezáró hubertusburgi békekötés eredményeként Poroszország 1763. február 15. után is megtarthatta Sziléziát.636 Szilézia elvesztése érzékeny veszteséget okozott a Habsburgoknak, s a monarchia gazdaságát az iparfejlesztésre sarkallta, ezért aztán egymás után látnak napvilágot a különböző iparpártoló törvények. A rendeletek mögött nem nehéz felfedezni azt a jogalkotói szándékot, mely részben a Monarchia 635 ENDREI Walter 1969. 61. 636 BENDA Kálmán 1982. II. 567., 572., 579. 170
