Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Az energiaválság és a gazdaság a XVIII-XIX. századi Magyarországon

és azon belül a történelmi Magyarország katonai-gazdasági potenciáljának az átszervezésére és annak a megerősítésére irányul.637 638

Először is szólnunk kell a korszak egyik legérdekesebb, mindeddig elhanyagoltan kezelt problémájáról, nevezetesen az energiaválságról:638 A Monarchiában mindenütt a XVIII. században az alapvető energia az erdők fája volt. Kizárólag a fatüzeléses technikával üzemelnek a különféle vasolvasztók, üveghuták, salétromfőzők, téglaégetők, sörfőzők. Szenet még nem bányásznak és nem használják. A hazai szénkutatások kezdeményezése 1749 tavaszától keltezhető, alig fél évvel az aacheni békekötés után. 1749. április 8-án br. Imhoff, a braunschweigi hercegség titkos tanácsosa megbízatást kap az alsó-magyarországi bányaművek felülvizsgálatára. Ezzel kapcsolatban Imhoff kitér a fafogyasztásra. Az ő tanácsára a királynő úgy rendelkezik, hogy a már ismert széntelepeken kívül újakat kell felkutatni, növelni kell a széntermelést, hogy a fenyegető fahiányt a szén fedezhesse.639

Egy újabb rendelkezés jelent meg a széntelepek felkutatására, alig 3 hónappal a hubertusburgi béke után, 1763. május 1-jén. Ezúttal a királynő Felső-Ausztriában történő bányászati kutatásokra adott rendelkezést, amelyben a bányák felkutatóinak és azok bejelentőinek 30, 50 és 100 dukát jutalmat helyezett kilátásba. Az elszenvedett háborús kudarcok hatására Magyarországon is megengedhetőnek tartotta gyárak és ipari üzemek létesítését. Ennek érdekében a Gazdasági Tanács javaslatot készített, miként lehetne Magyarországon eredményes iparpolitikát folytatni.

E javaslat alapján a királynő jutalmat tűzött ki mindazoknak, akik tőzeget fedeznek fel és jelentenek be. A bejelentőknek 40 arany jutalmat helyezett kilátásba.640

Mária Terézia 1765. évi utasítása épp az átmenetileg felhagyott soproni szénbányászat újraindítása végett jelent meg. „A közérdek is kívánja, hogy a természetnek ezt az ajándékát, különösen azon a vidéken, ahol a fahiány nagyon is érzékelhető, művelés nélkül ne hagyjuk, hanem a fa pótlására használjuk, miként ezt más művelt tartományokban megteszik. ”641

637 CSIFFÁRY Gergely PORKOLÁB László 1999. 24.

638 Az energiaválságra lásd: CSIFFÁRY Gergely PORKOLÁB László 1999. 24-28. CSIFFÁRY Gergely 2003. 118-136.

639 FUTÓ Mihály 1944. 76.

640 CSIFFÁRY Gergely 1987. 198.

641 BOGDÁN István 1973. 331.

171