Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

A XVIII-XIX. századi üveggyártó telepek szerepe a magyar iparfejlődésben

1893—94-ben 23 gáztüzelésű gyár és 19 hutatechnikát alkalmazó, tehát fával tüzelő üzem létezése ismert. A gáztüzelésű üzem kifejezés pontosításra szorul, mert itt gázosított fatüzelésű gyárról van szó. E kemencetípusra lásd: A magyarországi üveghuta ásatások eredménye c. fejezetben a Tormafölde-Vétyem pusztai üzemről írtakat.

A XVffi-XIX. századból egyedül 1893-94-ből rendelkezünk olyan adatsorral, amikor minden létező gyárnak megvan az alkalmazotti és a munkáslétszáma.

A magyarországi üveggyárak munkáslétszáma 1893-1894fordulóján590

A) Gáztüzelésű üveggyárak

Sorszám

Tel

epülés

Megye

Alapítás

Üzleti

alkalmazott

Munkás

Összes

dolgozó

1

.

Ajka

Veszprém

1878

2

69

71

2.

Bél

Bihar

1780-83

6

114

120

3.

Borszék

Csik

1806

7

90

97

4.

Csehberek (Zlatnó)

Nógrád

1807

5

177

182

5.

Eszék-Máriavölgy

Verőce

1826

2

50

52

6.

Feketeerdő

Bihar

1820

12

228

240

7.

Felsőszemye

Trencsén

1850

7

191

198

8.

Forgácsfalva

Gömör

1805

1

36

37

9.

Herencsvölgv

Zólyom

1790

3

100

103

10.

Flumska-Strázsa

Varasd

1862

1

55

56

11.

Jecenye

Zólyom

1883

3

125

128

12.

Lednicróna

Trencsén

1892

4

122

126

13.

Málnapatak-Farkasvölgy

Nógrád

1869

2

70

72

14.

Málnapatak-Szamotercs

Nógrád

1820

2

100

102

15.

Osredek-Karolinatelep

Zágráb

1875

3

50

53

16.

Osredek-Podruch

Zágráb

1838

6

150

156

17.

Rimakokova-Ú i antal völgy

Gömör

1787

10

297

307

18.

Salgótarján

Nógrád

1893

5

150

155

19.

Szikla

Zólyom

1744

2

50

52

20.

Szinóbánya

Nógrád

1840

4

235

239

21.

Tamásd

Krassó-Szörény

1804

3

97

100

22.

Zagyvapálfalva

Nógrád

1894

6

140

146

23.

Zayugróc

Trencsén

1819

12

330

342

Összesen

108

3026

3134

590 A táblázatban felhasználtam TELKES Simon 1895. 88-91. hivatalos adatait.

159