Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

A XVIII-XIX. századi üveggyártó telepek szerepe a magyar iparfejlődésben

B) Közvetlen tüzelésű üveggyárak 1893-1894fordulóján

Sorszám

T

elepülés

Megye

Alapítás

Üzleti

alkalmazott

Munkás

Összes

dolgozó

2

4.

Alsódaruvár

Pozsega

1836

1

39

40

25.

Buzás-Buzásüveghuta

Trencsén

1805 előtt

3

96

99

26.

Felsőgereben

Bereg

183347

47

27.

Felsőporumbák

Fogaras

1619

1

60

61

28.

Garamrudnó

Bars

1872

2

49

51

29.

Sólyomkőpestes

Borsod

1834

1

56

57

30.

Hervartó

Sáros

1685

1

27

28

31.

Kicő-Incevölgy

Trencsén

1822

2

32

34

32.

Livóhuta

Sáros

1714

1

14

15

33.

Málnapatak-Hámor

Nógrád

1868

3

90

93

34.

Málnapatak-Látka

Nógrád

1820

1

24

25

35.

Párád

Heves

1710

4

130

134

36.

Regéc

Abaúj

1698

1

40

41

37.

Répáshuta-Gyertyánvölgy

Bihar

1790

1

50

51

38.

Sepsibükszád

Háromszék

1816

3

80

83

39.

Szelestyehuta

Szatmár

1801

2

39

41

40.

Técső-Ferencvölgy

Máramaros

1792

3

50

53

41.

Vocin

Verőce

1842

3

75

78

42.

Zsolt

Trencsén

1747

3

48

51

Üzleti

alkalmazott

Munkás

Együtt

Közvetlen tüzelésű gyárak

36

1046

1082

Gáztüzelésű gyárak

108

3026

3134

Az összes üvegipari foglalkoztatott 1893-94-ben

144

4072

4216

1893-94-ben a magyar királyság területén működő 23 gáztüzelésű üveggyárból négy üzem (Bél, Herencsvölgy, Rimakokova-Újantalfalva és Szikla) a XVIII. században keletkezett. További 10 gyárat (Borszék, Csehberek (Zlatnó), Eszék-Máriavölgy, Feketeerdő, Forgácsfalva, Málnapatak-Szamo- tercs, Osredek-Podruch, Szinóbánya, Tamásd, Zayugróc 1848 előtt, tehát a manufaktúra korszakban alapítottak, és csak 9 olyan üveggyártó telepünk volt, amelyeket a tőkés gyáripari korszakban létesítettek. Ezek Ajka, Felsőszemye, Humská-Straza, Jecenye, Lednicróna, Málnapatak-Farkasvölgy, Osredek-Ka- rolinatelep-, Salgótarján és Zagyvapálfalva. Ezek szerint a gáztüzelésű üveg160