Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

A XIX. századi üveghuták a gyáriparrá válás útján

A XIX. SZÁZADI ÜVEGHUTÁK A GYÁRIPARRÁ VÁLÁS ÚTJÁN

I. Ferenc király 1792 júniusában elrendelte Magyarországon a gyárstatisztikai felvételek készítését azon célból, hogy minden módot és megoldási lehetőséget terjesszenek elő a magyar ipar fejlődésének az elősegítésére. A magyar ipari vállalkozók minden nehézség nélkül megkapták az egyszerű gyárengedélyt (Befugte Fabrik és a Landesbefugte Fabrik), de elnyerhették a kiváltságot is (Landesfabriksprivilegium), ha megfeleltek azoknak a követelményeknek, amelyeket a tartományi gyáraknak megszabtak. Az egyszerű üzem (Befugte Fabrik) működése esetén a forgalom évi 50 000 frt alatt maradhatott, a kiváltságolt gyár (Landesbefugte Fabrik) évi forgalmának meg kellett haladnia az 50 000 frt-ot. Az ilyen kiváltságolt üzem a kapujára kite- hette a császári kétfejű sasos címert, a pecsétjén is használhatta e címert és feltüntethette a Befugte vagy Landesbefugte Fabrik címet is. A Landesfab- riksprivilegium elnyerése esetén a gyár a működéséhez szükséges szakmabeli iparos mestert és legényt korlátlan számban alkalmazhatott, joga volt tanulókat is felfogadni, s azokat a gyáros a szakmára kitaníthatta. Az ilyen üzemek dolgozói mentesültek a katonaállítási kötelezettség alól, gyakran adókedvezményeket is élvezhettek, s a gyárosnak jogában állt a készárut nagyban és kicsiben értékesítenie.525

I. Ferenc uralkodó intézkedése a céhek tevékenységét korlátozta, s ezzel a hazai manufaktúrák és gyárak fejlődését segítette. E rendelet hatása Magyarországon a XIX. század első negyedében jelentkezett. A hazai edénygyártó manufaktúrák közül az iglói, a kassai, a brassói, rozsnyói és a miskolci kőedénygyár kapott ilyen gyárengedélyeket. Az üvegiparban pedig Neuman- nék somhegyi (Bakonybél) és a Pántzély család tamásdi üveggyára, valamint a Verőce megyei Alsódaruvár üzeme szerzett az uralkodótól kiváltságot.

A XIX. század első negyedében - a napóleoni háborúk alatt és után - a hazai üveghuta alapításoknak érezhetően két hulláma volt. Az egyik 1800-1812 között kulminál, a másik 1815, de főként 1820 utáni évekre esik. Mi lehet az oka? Nem láthatunk bele a létesítők gondolatvilágába, viszont tapasztalható a napóleoni háborúk alatti pénzromlás hatása. A birtokosok nem a könnyen devalválódó pénzre, a tezaurált kincsre alapozzák a jövőjüket, hanem az ér525 MÉREI Gyula 1951. 17.

147