Csiffáry Gergely: Magyarország üvegipara 1920-ig - Studia Agriensia 25. (Eger, 2006)

Üvegesek, pénzverdék, ötvösök kapcsolata a nemesfém feldolgozással

nya. Ezek jelentik az előfutárait felvidéki bányáinknak. Selmecbányát legelőször egy 1156-os oklevél említi Bana néven, míg Körmöcbányáról legkorábban, 1295-ben tudunk, mint „villa Kremnice”-ről.312

Magyarországon a nemesfémek bányászata királyi monopólium volt, a bányászok által a feltárási jogért fizetett bányabér, az urbura (amely a kibányászott arany egytizedét, az ezüst egynyolcadát jelentette) a királyi kincstárat illette. Az uralkodói bevételek közti jelentőségét mutatja, hogy III. Béla 1185. évi kimutatása szerint a királyi bevételeknek kb. egynegyede származott bányászatból és pénzverésből. Magyarország évi 1000 kg-os aranytermelésével a XIII. században az európai össztermelés 80%-át adta. Nemesfémtermelésünk; a XIV. században tovább emelkedett. Károly Róbert 1327- ben a bányászat fejlesztése érdekében reformot vezetett be, lehetővé tette, hogy királyi bányajövedelem, az urbura egyharmadát az a földesúr kapja, akinek a birtokán a bánya elterül. Ezután a király már nem vette el a földet a tulajdonosától, ha ércet találtak rajta, hanem biztosította a földesúri bánya szabadságot. A földbirtokosok ezután nem titkolták a bányalelőhelyet, sőt a birtokaikon való érckutatásra megállapodtak a bányapolgárokkal. A király jövedelme a nagyarányú feltárások folytán megnőtt.313

Az 1320-as évek elejétől viszont már királyi monopólium volt a nemesére forgalma, minden bánya teljes hozamát a királyi pénzügyigazgatás helyi szervei a kamarák vásárolták fel az általuk megszabott áron. Ezzel a nemesére 40%-a a királyé lett. A nemesére monopólium kiépítése összekapcsolódott a királyi pénzverdék nemesfém ellátásával. Az Anjou királyaink időszakában évente 2500 kg aranyat és 10-15 000 kg ezüstöt termeltek. Ezzel aranytermelésünk az európainak továbbra is 80%-a, míg a világtermelésnek 30%-a volt, az európai ezüstnek pedig negyede magyar bányákból származott. Az aranykorszak a XV. században is folytatódott. Viszont nemesfémbányászatunk a XV. század vége felé hanyatlani kezdett. Ennek egyik oka a bányák elvizesedése, a másik Amerika felfedezése után megjelent Európában nagy mennyiségben az olcsó nemesfém. Ennek ellenére a magyarországi aranytermelés vezető helyen állt Európában, míg ezüsttermelésünk - jelentős ingadozással — tartotta az évi 10 000 kg/év termelési szintet.314

312 PÉCH Antal 1884. I. 12.

313 MOLNÁR Erik 1967.1. 97.

314 ZSÁMBOKI László 1982. 14-18.; FÜLÖP József 1984. 64.

108